Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZERVEZETI_ÉS_MŰKÖDÉSI_SZABÁLYZAT_2

2013.09.25


12. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

Szervezeti formák
o délutáni felkészülést segítő foglalkozás
o szakkör
o énekkar
o iskolai sportkör
o iskolai versenyek (tanulmányi versenyek, sportvetélkedők)


Délutáni felkészülést segítő foglalkozás

Délutáni felkészülést segítő foglalkozást az 1-8. osztályos tanulók részére biztosítunk.
A szünetek időtartamára gyermekfelügyelet szervezhető, ha legalább 10 szülő igényli.
A délutáni foglalkozások az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig , ill – az autóbusz indulásáig – tart.
A csoportok az erre a célra kijelölt tantermekben működnek.

A csoportvezetők fő feladatai:
o A tanulók tanórákra történő eredményes felkészülésének segítése, egyéni fejlesztés.
o A felkészülés ellenőrzése.
o A tanulók hatékony, eredményes tanulási módszerekkel való megismertetése.
o A halmozottan hátrányos helyzetű, lemaradó tanulók felzárkóztatásának segítése.
o Szabadidő szervezése (játék, sport, kulturált szórakozás)


Szakkörök
Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg.
A tanulók, a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik.

A szakkörök indításáról, illetőleg arról, hogy mely szakkör legyen ingyenesen igénybe vehető vagy önköltséges, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával – figyelembe véve az iskola pénzügyi forrásait – az intézményvezető a fenntartó egyetértésével dönt.

Az önköltséges szakkör díját a fenntartó határozza meg.
A szakköri foglalkozások legkésőbb szeptember 1-jén kezdődnek, és a szorgalmi idő végéig tartanak.

A foglalkozások időtartama heti 1 ill. 2 óra.

Énekkar
Az énekkar a szorgalmi időszak alatt órarendben rögzített időpontban, heti 1 órában működhet.
Az énekkar tagjai a szaktanár által kiválasztott tanulók, akik kötelesek az énekkar foglalkozásain részt venni.
Az énekkar a nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, rendezvények alkalmával közreműködik az ünnepi hangulat megteremtésében az ünnep színvonalának emelésében.

Az iskolai sportkör

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok.

Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

A délutáni sportfoglalkozásokat az Iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az Iskolai sportkör működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja.
Munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanárok segítik (tagintézményenként), akik végzett munkájukról félévenként az intézményegységi beszámolók részeként beszámolnak.
Az Iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.
A délutáni tömegsport foglalkozások feltételeit az iskola biztosítja.
A tömegsport foglalkozások pontos idejét, a foglalkozásokat vezető pedagógus nevét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

13. Iskolai sportkör és a vezetés közötti kapcsolattartás

Az intézményünkben működő Iskolai Sportkör tagintézményi munkatervei része az Intézmény éves munkatervének. Az ISK vezetői az adott évre vonatkozó munkatervet a tanévnyitó értekezleten ismertetik az intézmény vezetőivel/tagintézmény-vezetőivel, illetve a nevelőtestülettel.
Az ISK vezetői negyedévenként szóbeli tájékoztatást adnak a tagintézmény-vezetőknek/igazgatóhelyettesnek a végzett munkáról és az eredményekről.
Az ISK vezetői a félévi és tanév végi nevelési értekezleten szóbeli és írásbeli tájékoztatást adnak a végzett munkáról és az eredményekről.
Az ISK vezetői (tagintézményenként) által készített beszámolók, része a tagintézményi félévi és tanév végi beszámolójának.

A szakkör, az énekkar és a sportkör vezetőjét az intézményvezető, tagintézmény-vezető bízza meg.
A megbízottak szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért.
Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az intézményvezető-helyettes, ill. a tagintézmény-vezető hagy jóvá.
Az énekkar iskolán kívüli fellépéseit, a sportversenyeken való részvételt az intézményvezető engedélyezi.

A tanulmányi, kulturális, technikai és egyéb versenyek területi és az országos fordulójába jutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető, a tagintézmény-vezető mentesíti a tanórákon való részvétel alól. (Nem hiányzó.)

Az intézményvezető a tagintézmény-vezető gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti versenyeken győztes, ill. eredményt elért tanulók szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

Az eredményesen szereplő tanulókat az intézményvezető, a tagintézmény-vezető – a szaktanár javaslata alapján – a pedagógiai programban szabályozottak szerint dicséretben részesíti.

A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek.
A részvételt a tanuló köteles bejelenteni osztályfőnökének, aki tájékoztatja az intézményvezető.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, a gyermekek, tanulók védőoltása, szűrővizsgálata – az orvossal és a védőnővel történt egyeztetés alapján – az iskolában ill. az önkormányzat Tanácsadói helyiségében történik éves szűrési terv alapján.

Tanévenként legalább egy alkalommal – a fogorvos által megjelölt időpontban – az osztályfőnökök fogászati szakrendelésre kísérik a tanulókat.

A beteg gyermeket, tanulót egészséges társaitól el kell különíteni.

Az iskolaorvos és a védőnő javaslatait, amelyeket az egészséges környezet biztosítása érdekében tesznek, az intézmény – a lehetőségek függvényében – köteles megvalósítani.

Az ÁNTSZ ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetéséről az intézményvezető, tagintézmény-vezető gondoskodik.

14. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

A diákönkormányzatok megszervezését a Köznevelési törvény teszi lehetővé.
A diákönkormányzat saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, ill. SzMSz-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető, a tagintézmény-vezető útján kéri meg.
A diákönkormányzat SzMSz-ét a tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá.
A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:
o saját működéséről
o a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról
o hatáskörei gyakorlásáról
o egy tanítás nélküli munkanap programjáról.
A Kntv.-ben, valamint jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az intézményvezető gondoskodik.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
o A tanulók közösségét érintő kérdések tárgyalásánál
o A tanulók helyzetét elemző értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.
o A tanulói pályázatok versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez.
o Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.
o A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
o A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat működését segítő tanár képviseli.
Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben az intézményvezető, a tagintézmény-vezetőhöz, a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az intézményvezető, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az intézményvezető- helyetteshez fordulhat.
A diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája:
Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlés időpontját a diákönkormányzat működését segítő tanár közreműködésével az intézményvezető, a tagintézmény-vezető határozza meg. A diákközgyűlés napirendi pontjait az intézményvezető, a tagintézmény-vezető és a diákönkormányzat titkára – a tanárelnök közreműködésével - határozza meg.

A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai.
A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzat működését segítő tanár. A tanulók részére az intézményvezető ad tájékoztatást.
Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat – a segítő tanár közreműködésével – a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola az vezetőjéhez.

A napirendi pontokat nyilvánosságra kell hozni, az osztályokban ki kell függeszteni.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője, az iskola vezetője, vagy a tagintézmény-vezetője kezdeményezheti.
Az intézményvezető, a tagintézmény-vezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével.

Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

15. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás

A tanulók ellenőrzésének, értékelésének, osztályozásának elvei
o Az ellenőrzés során információt szerzünk a tanuló személyiségének fejlődéséről, neveltségi szintjének alakulásáról.
o Teljesítményének a tantervi követelményekhez viszonyított alakulásáról.
o Az ellenőrzés folyamatában értékelni kell a tanuló szóbeli, írásbeli, gyakorlati tevékenységét, teljesítményét.
o Az ellenőrzésnek, értékelésnek segítenie kell a tanulót önértékelésében, önfejlesztésében.
o Ellenőrzésünk, értékelésünk folyamatos, elősegíti a helyes – a tanuló képességeinek, adottságainak leginkább megfelelő – pályaorientációt, pályaválasztást.
o Azoknak a tanulóknak a szüleit, akik várhatóan nem teljesítik a tantervi követelményeket, a szaktanár a félév ill. a tanév vége előtt legalább 1 hónappal köteles erről értesíteni.

A tanulmányi munka értékelése, minősítése, osztályozása
A tanuló tanulmányi előmenetele, a tantervi követelményekhez viszonyított teljesítménye
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (2)
elégtelen (1) minősítéssel a tanuló félévi értesítőjében, ill. tanév végén bizonyítványában történik. Az első évfolyamnál és a második év félévkor a tanulmányi munka értékelése szövegesen történik
Az osztálytanító, a szaktanár a tanuló teljesítményét tantárgyanként legalább 3 érdemjeggyel köteles minősíteni félévenként (időarányosan elosztva).
A tanuló érdemjegyeit az ellenőrző könyvbe – a szülők tájékoztatása céljából – és az osztálynaplóba be kell írni. A beírás tényét a tanító, szaktanár felügyeli.
Az ellenőrző könyvet a tanuló köteles egyik szülőjével aláíratni, amit az osztályfőnök havonta köteles ellenőrizni.

A tanító, a szaktanár tartós – 2 héten túli távolléte esetén – a helyettesítő tanító, tanár által adott érdemjegyet a tanító, a szaktanár köteles figyelembe venni, azt a félévi, ill. év végi osztályzatba beszámítani közös megbeszélés alapján.

A félévi és év végi osztályzat megállapítása az osztálytanító, a szaktanár kizárólagos joga, személyes felelőssége.
Az osztályzat megállapítása elsősorban a félévi ill. évi érdemjegyek alapján történik. Figyelembe kell venni a tanuló tényleges tudásszintjét, teljesítményének tendenciáját.

Az osztályzatot az osztályozó-értekezleten a tanító, a szaktanár – az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes kérésére – köteles megindokolni. Amennyiben a szülő kéri, részére is indokolni szükséges az osztályzatot.


A magatartás és szorgalom minősítése, osztályozása
A tanuló magatartása
példás (5)
jó (4)
változó (3)
rossz (2)
szorgalma
példás (5)
jó (4)
változó (3)
hanyag (2) minősítéssel történik.

A tanuló magatartásának és szorgalmának helyi értékelési rendszere
Példás magatartású az a tanuló,
o akinek iskolai és iskolán kívüli magatartása egyaránt kifogástalan
o aki az osztályközösség hasznos tagja, kezdeményező szerepet vállal a közösségi munkában
o aki az iskolai szabályok megtartásában példamutató, másokkal is igyekszik betartatni azokat
o akinek aktivitása, felkészültsége összhangban van képességeivel
o aki tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben kulturált magatartást tanúsít
o aki az értékek megóvásában példamutató, társait is figyelmezteti ennek szükségességére
o aki a tanév során több dicséretet – igazgatói, osztályfőnöki, szaktanári – kapott.
A fenti követelményeknek általában együttesen kell érvényesülniük.

Jó magatartású az a tanuló,
o akire példás magatartású tanulóval szemben támasztott követelmények érvényesülnek, de nem tűnik ki példamutatásával társai közül
o akinek aktivitása alacsonyabb szintű.

Változó magatartású az a tanuló,
o aki a közösségi tevékenységekben többszöri felszólításra vesz részt
o akinek viselkedésével kapcsolatban kifogások merülnek fel tanórán és tanórán kívül
o aki az iskola házirendjét több ízben megszegi
o aki a felnőttekkel szemben tiszteletlen
o aki társaival szemben udvariatlan, durva, csúnyán beszél
o akinek rendszeretete ingadozó
o aki nem óvja az iskola berendezéseit, felszerelési tárgyait, a károkozókat nem figyelmezteti, nem jelenti, ő is részt vesz a károkozásban
o aki osztályfőnöki, vagy igazgatói intésben részesült
o aki a különböző figyelmeztetések, intések hatására azonban javulási készséget mutat.

Rossz magatartású az a tanuló, aki
o a figyelmeztetések, intések ellenére fegyelmezetlenségével, hanyag munkájával gátolja a közösség tanulmányi munkáját, egyéb tevékenységét
o kivonja magát a közösségi tevékenységekből
o szándékosan rongálja a közösség, vagy társai értékeit
o nem tiszteli a felnőtteket, viselkedésével rossz példát mutat (pl.: lop, dohányzik, szeszes italt fogyaszt), szándékosan kárt okoz
o nagyobb horderejű büntetendő cselekményt követett el, megbánást nem tanúsít.

Példás szorgalmú az a tanuló,
o aki tanulmányi, diákönkormányzati és sporttevékenységében – képességeihez mérten – példamutatóan teljesíti feladatait
o aki a tanítási-tanulási folyamatban képességeinek megfelelő aktivitást tanúsít
o akinek felkészültsége, teljesítménye nem marad el képességeitől
o akinek taneszközei, felszerelési tárgyai rendesek, azokat mindig magával hozza
o akinek írásbeli munkái tetszetősek, füzetei, könyvei tiszták
o aki képességeihez és körülményeihez mérten mindennemű munka iránt odaadást, törekvést tanúsít.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki
o a példás szorgalmú tanulóhoz hasonlóan viszonyul iskolai tevékenységéhez, időnként azonban lazaság tapasztalható munkája során
o jó teljesítményt nyújt, eredményei azonban esetenként képességei alatt maradnak.

Változó szorgalmú az a tanuló, akinek
o munkája általában rendszertelen, felkészülése során többször hiányosság tapasztalható
o több alkalommal hiányos a felszerelése
o teljesítménye nincs összhangban képességeivel.

Hanyag szorgalmú az a tanuló,
o aki munkáját minden területen elhanyagolja
o aki nem igényli a nevelők és a tanulótársak segítségnyújtását
o aki a figyelmeztetések ellenére nem törekszik hibái javítására
o akinek elégtelen osztályzata is van.

16. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

11.5.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.

Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki
o eredményes kulturális tevékenységet folytat
o kimagasló sportteljesítményt ér el
o a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez
o megyei, ill. országos versenyen részt vesz, helyezést ér el.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító iskolai közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

11.5.2. A jutalmazás formái
Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:
o nevelőtestületi
o igazgatói
o osztályfőnöki
o szaktanári
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. A tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, emléklappal jutalmazhatók a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek helyezettje, győztese, az iskola kiváló növendéke, az év sportolója stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszi át.

A tanulók jutalmazásának egyéb szabályait (javaslattevők köre, odaítélő) az iskola Pedagógiai Programja, házirendje tartalmazza.

17. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve
érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni.
A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
o szóbeli figyelmeztetés ( csak a tanuló ellenőrzőjébe kell bejegyezni)
o írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, igazgatói).

A szóbeli figyelmeztetés formái
szaktanári figyelmeztetés adható:
o a tanulmányi munka rendszeres gyenge végzéséért
o a felszerelés hiányosságáért
o a házi feladat többszöri hiányáért
o a tanórán, foglalkozáson előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt.

ügyeletes tanári figyelmeztetés adható:
o a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt.

osztályfőnöki figyelmeztetés adható:
o halmozottan, visszatérően jelentkező tanulmányi és magatartási kötelezettségszegésért
o a házirend megsértéséért
o igazolatlan mulasztás miatt.

Az írásbeli intés formái

o Osztályfőnöki írásbeli intés a szóbeli szaktanári, ügyeletes tanári, osztályfőnöki figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlyossága az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé.
o Az igazgatói írásbeli intést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi.

16. Osztályozó- és javítóvizsgák szabályozása

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet (2-8.o.), ha az előírt
követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.

Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégségesen az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
Ha a tanuló év végén legfeljebb 3 elégtelen osztályzatot szerzett, javítóvizsgát tehet.

Az a tanuló, aki tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, osztályozó vizsgát köteles tenni:

• Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható (kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tárgyakból osztályozó vizsgát tegyen).

• Ha a tanulónak egy adott tantárgyból egy tanévben a mulasztása a tanítási órák 30 %-át meghaladja,
• ha a tanév közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, ezért a tanév végén nem osztályozható (kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az adott tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen).

Az intézményvezető döntése alapján a tanuló az adott évfolyamot megismételheti – a szülő írásbeli kérelmére –, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne.

A vizsgák ütemezése

Az osztályozó vizsga időpontja az osztályozó értekezletet megelőző 2 hétben.
A javító- vizsga időpontja: augusztus hónap.

A tanulókat a vizsgára az intézményvezető helyettes, illetve a tagintézmény-vezetője rendeli be, a szülő részére legalább 30 nappal a vizsga időpontja előtt értesítést küld. Indokolt esetben a szülő kérheti más időpont megjelölését.
Ha a tanuló nyomós ok miatt nem tud megjelenni a vizsgán, köteles azt bejelenteni. Amennyiben bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a vizsgán nem jelenik meg, elégtelen osztályzatot kap. A tanévet köteles megismételni.

A vizsgáztatás módja
Az osztályozó- és javítóvizsga bizottság előtt zajlik.
A bizottságot az intézményvezető-helyettes, illetve a tagintézmény-vezető alakítja ki.
A bizottság tagjai (3 fő):
o elnök: a vizsgáztatásban nem érdekelt tantestületi tag
o tagok: a kérdező (tanító, szaktanár)
rokon tárgyat tanító pedagógus
A javító- vagy osztályozóvizsgáról – formanyomtatványon – jegyzőkönyvet kell vezetni. A
jegyzőkönyvet a bizottsági tag vezeti.
A javító- vagy osztályozóvizsga eredményét az osztályfőnök beírja a bizonyítványba és az anyakönyvbe, majd záradékolja. Aláírja az osztályfőnök, az intézményvezető, ill. a tagintézmény-vezető .
Ha a javító- vagy osztályozóvizsgára kötelezett tanuló más iskolából érkezett, a vizsga eredményét anyakönyvezés céljából közölni kell a volt iskola igazgatójával. Felelős: az intézményvezető -helyettes.

A javítóvizsgán a tanuló tudásának megfelelő osztályzatot kaphat.
Előrehozott osztályozóvizsgára az intézményvezető adhat engedélyt, ha ezt a tanuló körülményei indokolják.

A vizsgák nem nyilvánosak.

A vizsgára való felkészüléshez a tanítók, szaktanárok a számonkérés főbb témaköreit a tanulóval kötelesek közölni a tanév végén, a tanuló kérésére a szükséges segítséget meg kell adni.

17. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése

1. A munka belső ellenőrzésére jogosultak:
az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezetők, esetenként a munkaközösségek vezetői

2. A munka belső ellenőrzése kiterjed az intézményben és az intézményen kívül folyó nevelő-oktató munka minden területére. A belső ellenőrzésre jogosultak a munkaköri leírásukban meghatározott területeket ellenőrzik.

3. Az értékelés színterei
a/ a testületi értekezletek, melyek a tanév során a munkatervben rögzített időpontban 3 alkalommal - tanév kezdetén
- félévkor
- tanév végén kell tartani
b/ a nevelési értekezletek
-a munkatervben rögzített időpontban és témákban
c/ minősítések a minősítési ütemterv szerint, a vonatkozó jogszabályok alapján


18. Kártérítési felelősség

Ha a tanuló az iskolának kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó valamint a felügyeletét ellátó pedagógus személyét megállapítani.

A vizsgálat lefolytatása, a tanuló anyagi felelősségének megállapítása és a kártérítési kötelezettség kiszabása az érvényes jogszabályok alapján történik.

Fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárás elvei
A tanulói fegyelmi eljárást indítani a kötelezettségszegés időpontjától számítva 3 hónapon belül lehet.
A fegyelmi jogkör gyakorlója – az intézményvezető - a nyilvánosságot a tanuló, ill. képviselője kérésére korlátozhatja, ill. kizárhatja.

A fegyelmi eljárás lefolytatása
A fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi tárgyalásról a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) értesíteni kell.
A fegyelmi büntetés lehet:
o megrovás
o szigorú megrovás
o kizárás az iskolából
A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett
cselekmény súlyát figyelembe kell venni.
A fegyelmi büntetést az intézmény vezetője, ill. az iskola nevelőtestülete által megválasztott fegyelmi bizottság szabja ki .
A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53 §-61.§ tartalmazza.

19. A tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezető-helyettese, a tagintézmény-vezetők a felelősek.
Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell a tankönyvterjesztők nevét, akik
o elkészítik a tankönyvrendelést
o végzik a tankönyvterjesztést.
Az intézmény intézményvezetője iskolán kívüli személlyel is megállapodás köthet a tankönyvterjesztésre.
A tankönyvjegyzékből a hatályos tantervek alapján, figyelembe véve az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott „tankönyv kiválasztás elvei”-t a szaktanárok, tanítók (munkaközösségen belüli egyeztetés után) választják ki a tankönyveket, segédleteket.

A tanulók ingyenes tankönyvellátásának mértékét a költségvetési törvény határozza meg. A hozzájárulás egy tanuló után egy jogcímen vehető igénybe. A hozzájárulással való elszámolás a költségvetési törvényben meghatározottak szerint történik.

20. Óvó- védő előírások

A tanulókra vonatkozó általános védelmi szabályokat a Házirend tartalmazza.
A tűzvédelmi előírásokat az intézmény Tűzrendészeti Szabályzata tartalmazza.
Az általános egészségvédelmi megelőző teendők ellátása az ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök, tanítók, tanárok feladatai.
Fontosabb általános szabályok
- Drog és szeszes ital fogyasztása az intézmény egész területén tilos.
- Az intézmény egész területén valamint a nem az intézmény területén tartott iskolai rendezvényeken a dohányzás tilos.
.

A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (tanórai foglalkozás, kirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell.
Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban

Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell és be kell tartani:
o a munkabiztonsági szabályzatot
o a tűzvédelmi utasítás, a tűzriadó terv előírásait.

Az egyes munkakörökben dolgozók munkavédelmi- és tűzvédelmi feladatai a tanulói balesetek megelőzésében

Az intézmény minden dolgozójának alapvetően fontos feladata a tanulók testi épségének megóvása.
A vonatkozó törvények, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján, valamint az intézmény Tűzvédelmi Utasítása részletesen meghatározza az ezzel összefüggő feladatokat és azok felelőseit.

Jogkörök, feladatok
1. intézményvezető: Előírja a tűz- és munkavédelmi szemléket, ellenőrzi a feltárt hiányosságok megszüntetését, elrendeli a tűz- és munkavédelmi oktatásokat.
Ellenőrzi a tűz- és munkavédelmi oktatások megtartását, ellenőrzi a tanulóbalesetek kiküszöbölésére hozott tagintézmény-vezetői intézkedések megvalósítását.
2. Tagintézmény-vezető, intézményvezető -helyettes: irányítja és ellenőrzi a tűz- és munkavédelmi szemléket, utasítást ad a szemlék során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére, felügyeli a tanulói balesetek kivizsgálását, és intézkedéseket hoz a további balesetek megelőzése érdekében, elvégzi a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos ügyviteli feladatokat, irányítja a tanulói balesetek előzetes kivizsgálását, azok eredményéről tájékoztatja az intézményvezetőt.
Figyelemmel kíséri az intézmény épületét berendezéseit és felszereléseit.
A testi épséget veszélyeztető állapotromlásokat tűzveszélyes helyzeteket, hiányosságokat saját hatáskörében megszüntetteti, ha arra önállóan nem képes, akkor haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt.

3. Osztályfőnök: A tanulókat a tanév kezdetekor, továbbá tanulmányi kirándulást megelőzően, a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt tűz- és munkavédelmi oktatásban részesíti, az oktatás megtartásáról a tanulókkal is aláíratott jelenléti ívet készít, amelyet megőrizni köteles.
Különös gondot fordít a tanulók egészséges életmódra nevelésére. A tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell:

o A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait.
o A házirend balesetvédelmi előírásait.
o A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) esetén szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét.
o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetet megelőző szabályokkal a következő esetekben:
o Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
o Rendkívüli események után.
o A tanév végén (a tanulók figyelmét fel kell hívni a nyári idénybalesetek veszélyeire.)


4. Szaktanár: Pedagógiai munkája során figyelemmel kíséri a tanulók munkakörnyezetét, a testi épséget veszélyeztető tényezőket elhárítja. Amennyiben erre saját hatáskörében nem képes, akkor haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt. Ha tantárgya tanítása során szaktantermet is igénybe vesz, akkor az első tanítási óráján a tanulókat a helyi veszélyforrásokra specializált tűz- és munkavédelmi oktatásban részesíti, az oktatás megtartásáról a tanulókkal is aláíratott jelenléti ívet készít, amelyet megőrizni köteles. Foglalkozásain betartatja az intézmény szabályzataiba foglalt tűz- és munkavédelmi előírásokat. Baleset esetén gondoskodik a tanuló haladéktalan ellátásáról, elsősegélynyújtó-helyre szállításáról, értesíti az intézményvezető-helyettest, a tagintézmény-vezetőt.

Az intézmény hatályos tantervei alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és
viselkedési formákat.


Az általános balesetvédelmi ismeretek témáját, az ismertetés időpontját az osztálynaplóban rögzíteni
kell. Az osztályfőnököknek és csoportvezetőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról,
hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

A fokozottan veszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelő
balesetmegelőzési ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat oktatnak a tanév legelső
óráján, melyet a naplóban rögzítenek.

 

21. Rendkívüli esemény (tűz, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) esetén

Az épületek kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni, melyben meg kell határozni:
o a rendkívüli esemény jelzésének módját
o a dolgozók, a gyermekek, a tanulók riasztásának rendjét
o a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalókat (kiürítés, mentés, rendfenntartás), a biztonsági szervek (rendőrség, tűzoltóság) értesítése, fogadásuk előkészítése, a biztonsági berendezések kezelése
o az intézmény helyszínrajzát
o az építmények alaprajzát (menekülési útvonalakkal, vízszerzési helyekkel, tűzveszélyességi osztályok feltűntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbalesetek esetén

A a tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermek- és tanulóbaleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
o a sérült gyermeket, tanulót elsősegélyben kell részesíteni, szükség esetén orvost kell hívni
o a balesetet, a sérülést okozó veszélyforrást – a dolgozótól elvárható módon – meg kell szüntetni
o minden gyermek-, ill. tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőjének, a tagintézmény-vezetőjének, a nyilvántartási füzetben dokumentálni kell.
A fenti feladatok ellátásában a baleset helyszínén tartózkodó nevelőnek is részt kell venni.

Az elsősegélyt nyújtó dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, a beavatkozással meg kell várnia az orvos megérkezését, aki ellátja a sérültet.

Az intézményben történt minden balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia.
A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, valamint azt, hogyan lett volna elkerülhető
a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek
megelőzése érdekében. A szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok magasabb jogszabályok alapján

A gyermek- és tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, és a jogszabályokban előírtak szerint jelenteni kell.
o A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek- és tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni.
o A jegyzőkönyv
• 1 példányát át kell adni a gyermeknek, tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek)
• 1 példányát az intézmény őrzi meg.
o A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának.
o A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
o Igény esetén az intézmény biztosítja a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az intézményben folyó nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági szabályzata tartalmazza.


Bombariadó esetén szükséges teendők

Amennyiben az intézmény dolgozói közül bárkinek hitelt érdemlően a tudomására jut, hogy az intézmény területén robbanószert, vagy robbanóeszközt helyeztek el, azonnal köteles ennek tényét jelenteni az intézmény vezetőjének, illetve a tagintézmény-vezetőjének, aki köteles a szükséges intézkedések megtételére:

o A gyermekek a tanulók és az intézmény dolgozóinak riasztása vészcsengetéssel.
o Az intézményben tartózkodók a jelzés után felszerelésük hátrahagyásával, fegyelmezett rendben, késlekedés és pánikkeltés nélkül kötelesek a menekülési terven rögzített útvonalon elhagyni az épületet.
o A gyermekek, tanulók elhelyezése a következő helyszíneken történik:
Homokszentgyörgyön jó idő esetén a labdarúgópályán, rossz idő esetén a művelődési házban.
Ladon jó idő esetén a gyógyszertár melletti park területen, rossz idő esetén a mozi épületében.
Kálmáncsán a tornaszobában.
Az igazgató, a tagintézmény-vezető (illetve a helyettesítéssel megbízott
személy) haladéktalanul értesíti telefonon
o a rendőrséget
o a fenntartót.

Az értesítést végző személy köteles az épületet elhagyva, biztonságos távolságban bevárni a kiérkező rendőröket, tűzszerészeket, hogy személyesen részletes tájékoztatást adjon a kialakult helyzetről.
A biztonságiak kiérkezéséig gondoskodni kell az épület őrzéséről, hogy oda avatatlan, vagy a bombariadóról mit sem sejtő személy ne mehessen be.
A bombariadó miatt kiesett tanítási órák, ill. tanítási napok pótlását az intézményvezető (a fenntartóval történt egyeztetés alapján) határozza meg.

22. A mindennapi testedzés/testnevelés formái

Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket A mindennapi testedzés időkerete:
o kötelező tanórai foglalkozás
o szabadon választható délutáni tömegsport foglalkozás.
A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport foglalkozások keretében kell megszervezni.

A sportfoglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat, azok időkeretét a tantárgyfelosztás, az órarend, a tanórán kívüli foglalkozások időbeosztása tartalmazza.

Sportfoglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

A sportfoglalkozásokhoz az iskola biztosítja:
a helyszínt (tornaterem, öltöző, sportudvar, pályák)
a sporteszközöket.

 

 

23. Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése, a tanulók önálló ismeretszerzésének, művelődésének elősegítése, szabadidejük hasznos eltöltése, a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása érdekében iskolai könyvtárak működnek.(Lad, Homokszentgyörgy)

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Az iskolai könyvtár a tankönyvellátással megbízott személy közreműködésével tartós tankönyveke
t és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, amelyeket a rászoruló tanulók részére egy-
egy tanév időtartamára kölcsönözhet.

Az iskolai könyvtár működtetéséért a könyvtáros tanár a felelős, akit az iskola vezetője vagy a tagintézmény-vezetője bíz meg. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

Az iskolai könyvtár állományának gyarapítása a a nevelők javaslatának figyelembevételével történik.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe:
o az iskola pedagógusai, dolgozói
o az iskola tanulói
o a tanulók szülei.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai
o tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól
o tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása
o a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása
o a könyvtári dokumentumok kölcsönzése
o más könyvtárak által igénybe vehető szolgáltatások elérésének segítése.


Az iskolai könyvtár szolgáltatásait csak az veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott.
A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, egy tanév időtartamára szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hozni.

Az iskolai könyvtár nyitva tartását, a kölcsönzés időpontját nyilvánosságra kell hozni.

A könyvtári tanórák és tanórán kívüli foglalkozások időpontját a pedagógusoknak a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni.
A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhető dokumentumok:
o lexikonok, enciklopédiák
o muzeális értékű dokumentumok.

A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, ill. ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés mértékét az intézmény vezetője, tagintézmény-vezetője határozza meg.

24. Személyi juttatások

Rendszeres

A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye,
illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve
kerülnek kifizetésre.
A közalkalmazottat illetményének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell besorolni. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a kinevezési okiratban kell rögzíteni. Az illetményt, a tárgyhót követő hó.3. napjáig kell kifizetni. A közalkalmazott a betöltött munkakör függvényében illetménypótlékra is jogosult lehet. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.
Nem rendszeres személyi juttatások
Megbízási díj
Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető.
Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor.
A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető.
25. Továbbképzés
Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése.
A továbbképzés szabályai:
o Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó.
o Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre.
o Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat.
o Az intézmény a tandíjat, az oda-vissza út költségét előzetes megegyezés szerint térítheti a konzultációs napokra és a vizsganapokra.
A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. (Beiskolázási terv szerint)
A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni.
26. Közlekedési költségtérítés
A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet értelmében megtéríteni.
Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni.
Az intézmény bizonyos munkakört betöltő közalkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít.
A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és az egyéb feltételeket az SZMSZ 2. sz. melléklete rögzíti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény idevonatkozó rendelkezései alapján.
A munkaruhát a közalkalmazott vásárolja meg. A beszerzésről, a vásárlásról - az intézmény nevére címzett - szabályos készpénzfizetési számlát kell leadni.
A közalkalmazott) a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik.
A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni.
A juttatási időbe nem számít be:
- a gyes,
- a gyed,
- 30 napon túli fizetés nélküli szabadság,
- 30 napon túli táppénz.
A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz.
A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani.
A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni:
- öregségi nyugállományba helyezéskor
- rokkantsági nyugállományba helyezéskor
- elhalálozás esetén.
A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg.
27. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése
A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.
A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.
Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:
o az alkalmazottak személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,
o a tanulók, (ellátottak, gondozottak) személyiségi jogaihoz fűződő adatok,
o az alkalmazottak (ellátottak, gondozottak) egészségi állapotára vonatkozó adatok,
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

28. Szabadság
Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult.
Az alkalmazottak éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani.
A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért .a gazdasági ügyintéző a felelős.
29. Egyéb szabályok
Telefonhasználat
Az intézményben lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés, részletes számla lekérésével történik. Az ellenőrzésért felelős: gazdasági ügyintéző.
Fénymásolás
Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet

Dokumentumok kiadásának szabályai
Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.
30. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SzMSz-ről, a Házirendről, a dokumentumok elhelyezése.

A fenti dokumentumokat az igazgató által hitelesített 1-1 másolati példányban az iskolák könyvtárában kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitva tartás idejében bármikor szabadon megtekinthessék.
A dokumentumok 1-1 példánya rendelkezésre áll az igazgatói titkárságon, a tagintézmény-
-vezetőknél.
A tanulók szülei az intézményvezető helyettestől, tagintézmény-vezetőktől kérhetnek szóbeli tájékoztatást előzetes egyeztetés alapján .
Szülői kérésre az időpont egyeztetésével az intézményvezető is fogadhatja a szülőket ill. érdeklődőket.

 

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


1. Az I. István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján az intézmény alkalmazotti közössége fogadja el.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolnak az intézményegységek szülői munkaszervezetei, valamint az iskolai diákönkormányzatok.

2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzatok érvénytelenné válnak.

3. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti
o a fenntartó
o az intézmény vezetője
o az intézményegységek nevelőtestületei
o a szülői munkaközösségek vezetősége

4. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák.
Ezen szabályzatok, utasítások előírásai a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók

 

 

 

 

 


Az SZMSZ módosításának ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA


1. Az SZMSZ módosítását az I. István Általános Iskola alkalmazotti közössége,
nevelőtestülete a 2013. 04.29..napján tartott ülésén elfogadta.

 

Homokszentgyörgy,2013.04.29. Pfeifferné Vágó Mária
intézményvezető

 

2. A módosított SZMSZ-t a homokszentgyörgyi szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013. 04.29. napján tartott ülésén véleményezte, és egyetértési jogát gyakorolta, elfogadásra javasolta.

 


Radócsainé Székely Tünde
a szülői munkaközösség elnöke

Homokszentgyörgy, 2013. 04.29.

 

3. A módosított SZMSZ-t a ladi szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013. 04.26. napján tartott ülésén véleményezte, és egyetértési jogát gyakorolta, elfogadásra javasolta.

 


Sebőkné Horváth Ágnes
a szülői munkaközösség elnöke
Lad, 2013..04.26.

 


4. A módosított SZMSZ-t a kálmáncsai szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013. 04.08. napján tartott ülésén véleményezte, és egyetértési jogát gyakorolta, elfogadásra javasolta.


Cselik Józsefné
a szülői munkaközösség elnöke

Kálmáncsa, 2013. 04.08.

 

5. A módosított SZMSZ-t a homokszentgyörgyi diákönkormányzat iskolai vezetősége a 2013. 04.08. napján tartott ülésén véleményezte, és egyetértési jogát gyakorolta, elfogadásra javasolta.

 


Kövér Bettina. Horváth Klaudia
A DÖK diákelnöke A DÖK segítő tanára

Homokszentgyörgy, 2013. 04.08.

 

6. A módosított SZMSZ-t a ladi diákönkormányzat iskolai vezetősége a 2013. napján tartott ülésén véleményezte, és egyetértési jogát gyakorolta, elfogadásra javasolta.

 


Nagy Tamara Asztalosné Dibuz Mónika
A DÖK diákelnöke A DÖK segítő tanára

Lad, 2013. 04.29.



Az I. István és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény vezetője 2013.05.10-én. jóváhagyta.


Pfeifferné Vágó Mária.
intézményvezető


Homokszentgyörgy, 2013.05.10.