Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZERVEZETI_ÉS_MŰKÖDÉSI_SZABÁLYZAT_1

2013.09.25


I. ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
HOMOKSZENTGYÖRGY
TÁNCSICS U. 2-4.

ARANY JÁNOS TAGINTÉZMÉNY LAD
KÖNYVES KÁLMÁN TAGINTÉZMÉNY KÁLMÁNCSA

 

 

 


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
A MÓDOSÍTÁSOKKAL

 


2013.

 

 

 

 

 

 


I. BEVEZETŐ

 

A KÖZNEVELÉSRŐL szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a 20/2012. ( VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki és tanulói jogok érvényesülése, a szülők, a gyermek, a tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének érdekében az intézmény nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot a következőképpen módosítja.

A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy meghatározza az I.István Általános Iskola intézményi működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, ill. azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének, tagintézmény-vezetőinek, pedagógusainak, egyéb alkalmazottainak, tanulóinak, ill. azoknak a személyeknek, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, ill. igénybe veszik, használják létesítményeit, helyiségeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén

• az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető hozhat intézkedést,
• a gyermekkel, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, ill. fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség,
• a szülőt, ill. kívülálló személyt az intézmény dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. Ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki eljár a szabálytalankodóval szemben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. Az intézmény adatai
elnevezése: I. István Általános Iskola
székhelye: Homokszentgyörgy
Táncsics u. 2-4.

Az intézmény fenntartó szerve: KLIK

Alapító Okirat száma:

Az intézmény típusa:
Egycélú köznevelési alapfeladat ellátása: általános iskola

Intézményegységei: I. István Általános Iskola
Homokszentgyörgy Táncsics u. 2-4.
Iskolai évfolyamok száma: 8
Tagintézményei:
Arany János Általános Iskola
Lad, Szabadság tér 23.
Iskolai évfolyamok száma: 8

Könyves Kálmán Általános Iskola
Kálmáncsa, Szabadság tér 5.
Iskolai évfolyamok száma: 4

Az intézmény jogállása:
Az Alapító Okirat rendelkezései szerint:
o Az intézmény önálló jogi személy.
o Gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel nem önállóan gazdálkodó
o Intézményegységei szakmai tekintetben önállóak.
o Működését egyszemélyes felelős vezető irányítja „intézményvezető” megnevezéssel. A vezetőt a fenntartó bízza meg és menti fel pályázat vagy megbízás alapján .

Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytathat.

2. Az intézmény feladatai
o Az iskolai életmódra történő felkészítés a helyi nevelési program alapján történik, melyet az éves feladatterv nevelési évre bont le.
o Általános műveltséget megalapozó nevelő-oktató munka folytatása pedagógiai program, feladatterv, egyéb belső szabályzatok alapján.
o A gyermekek, tanulók nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti megbékélés elve alapján végzi.
o Biztosítja az ingyenességet.
o Ellátja a, tanulók felügyeletét.
o A tanulókat – részben – felkészíti a középfokú oktatási intézményben történő továbbtanulásra.
o Teljesítteti a tankötelezettségi törvényben előírtakat.
o Segíti a tanulók pályaválasztását.
o Tanórán kívüli programokat szervez. Elősegíti a tehetséges gyermekek, tanulók képességeinek kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, lemaradó gyermekek, tanulók felzárkóztatását, fejlesztését
o Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el.
o Segíti a szülői munkaközösségek, a diákönkormányzat működését.
o Biztosítja a munkavédelmi- és tűzvédelmi utasítások betartását, betartatását.
o Anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat – ha nem sérti alapfeladatainak ellátását -, melynek bevétele a fenntartót /az intézményt illeti meg. (Épületek, helyiségek, eszközök bérbeadása.)
o A tanulók különleges gondozás keretében történő ellátása, gyógypedagógiai ellátás.
o Kisebbségi nevelés, oktatás folytatása
o Biztosítja a kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a nyelvoktató nemzetiségi oktatást.
o „Egésznapos” iskolaotthonos oktatás biztosítása az 1-4. évfolyamokon ( Homokszentgyörgyön és Kálmáncsán)
o Különleges helyzetben lévő tanulók
• Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése
• súlyos beilleszkedési, tanulási magatartási zavar miatt gondozásba vett tanulók oktatása
• sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai integrált nevelése oktatása
o Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató integrált felkészítése.
o Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása.
o Tanulók tankönyvellátása.
o Bejáró tanulók ellátása.
o Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása.
o Szakmai fejlesztési feladatok.
o Pedagógiai szakmai szolgáltatás.


III.AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK

1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.

Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SzMSz 1.sz. melléklete tartalmazza.

Az intézmény vezetője
Az intézmény élén az intézményvezető áll, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.
Az intézményvezetői (iskolaigazgatói) állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. Az intézményvezetőjét a fenntartó bízza meg és menti fel. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a KLIK tankerületi igazgató gyakorolja.

Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény határozza meg. Vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, a tagintézmény- vezetők közreműködésével látja el.
Kizárólagos jogkörébe tartozik:
o az intézmény dolgozói feletti átruházott munkáltatói, valamint
o a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása.
Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat:
o Dönt az intézmény működésével, a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amit jogszabály nem utal a KLIK , az intézmény valamely közösségének, vagy más szervnek a hatáskörébe.
o A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó jogkörét – külön jogszabályban megállapított esetekben – az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
o Képviseli az intézményt. Ezen jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átruházhatja az intézmény dolgozójára.
o Felelős az intézmény rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, összehangolásáért.
o Gondoskodik a tagintézmények és szervezeti egységek munkájának összehangolásáról.
o Tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi, értékeli az intézményben, a tagintézményekben és intézmény egységeiben folyó oktató-nevelő munkát az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők, és a munkaközösség-vezetők bevonásával.
o Biztosítja az oktató-nevelő munka szervezeti és személyi feltételeit, ill. az iskolában működő szervek, szervezetek működési feltételeit.

Az intézmény vezetősége: az igazgatótanács
Az igazgatótanács az intézmény működésének egészére kiterjedő konzultatív, véleményező, javaslattevő és döntés előkészítő joggal rendelkező testülete.
Az igazgatótanács tagjai:
intézményvezető
intézményvezető-helyettes
tagintézmény-vezetők

Az igazgatótanács szükség szerint tanácskozik. A vezetőségi ülés összehívása, előkészítése és vezetése az intézményvezető feladata.
Az ülésre – a napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a gazdasági dolgozó, a diákönkormányzat vezetője, a munkaközösség-vezetők.
A vezetőségi ülésről emlékeztető készül(het).

A tagintézmények vezetőségének tagjai:
tagintézmény-vezető
intézményvezető- helyettes munkaközösség-vezetők
Az intézményben folyó IPR program menedzsmentjének tagjai

intézményvezető
intézményvezető-helyettes
tagintézmény-vezetők

A menedzsment az intézmény IPR programjával kapcsolatos konzultatív, véleményező, javaslattevő és döntés előkészítő joggal rendelkező testülete.
A menedzsment havonta, ill. szükség szerint tanácskozik, feladatait az éves munkaterv alapján végzi.
A vezetőségi ülés összehívása, előkészítése és vezetése az i intézményvezető feladata.

 

Intézményvezető- helyettes

Vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett, az intézményvezetővel együttműködve látja el. Intézményvezető- helyettes csak az iskola határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet. Az intézményvezető-helyettesi megbízás határozatlan időre szól. A megbízást a tantestület véleményének kikérésével az igazgatótanács adja.

Az intézményvezető-helyettes feladatai:
o Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja az intézményvezető helyettesítését az alábbi jogkörök kivételével:
-fegyelmi ügyek
o Átruházott hatáskörben – az intézményvezető megbízása alapján – képviseli az intézményt.
o Közvetlenül irányítja az intézmény technikai dolgozóit
o Közvetlen utasítást ad a pedagógusoknak a helyettesítésekre, a tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozóan.
o Aláírási jogkörrel rendelkezik az intézményvezető tartós távolléte, ill. eseti megbízása során.
o Felelős tanórán kívül folyó munkáért, a pályaválasztási nevelőmunka koordinálásáért.

Hatáskörét, jogkörét, felelősségét, egyéb feladatait munkaköri leírása tartalmazza.

A tagintézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik:
A tagintézmény nevelőtestületének vezetése, a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezése.
A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.
A szülői közösséggel, az érdekképviseleti szervvel és a diákönkormányzattal való együttműködés.
A nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése, méltó megünneplése.

2. A helyettesítés rendje
Az intézményvezető/ tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben teljes felelősséggel az intézményvezető -helyettes helyettesíti.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 2 hetes, folyamatos távollét.

Az intézményvezető/ tagintézmény-vezető és az intézményvezető -helyettes egyidejű akadályoztatása esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – a helyettesítéssel járó feladatokat az sztályfőnöki munkaközösség vezetői látják el.

Az iskola és az intézményegységek közötti a helyettesítés megszervezését az intézmény
intézményvezetője koordinálja. A tagintézményekben a helyettesítés megszervezést a
tagintézmény-vezető koordinálja.


3. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

3.1. Az iskolai szülői munkaszervezet képviselőjével – a szülői munkaszervezet
elnökével – az iskola intézményvezetője/ a tagintézmény- vezetője tart kapcsolatot.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaszervezetnek az SzMSz vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető, a tagintézmény-vezető, az kéri meg az írásos anyagok átadásával.

Az intézményegységek szülői munkaszervezetei részére az iskola intézményvezetője / tagintézmény-vezetője tanévenként legalább 2 alakalommal tájékoztatást ad az intézményegység munkájáról.

A szülői munkaszervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni.

Az osztályok szülői munkaszervezetével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

3.2. A szülői munkaszervezet részére biztosított jogok:
A szülői munkaszervezet részére biztosított véleményezési jogok:
o az SzMSz szülőket is érintő rendelkezéseiben
o a Házirend megállapításaiban
o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
o az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
o a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

3.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
 szülői értekezletek
 fogadóórák
 családlátogatások
 nyitott iskola
 iskolai és osztályszintű rendezvények
 az integrációs felkészítésben részt vevő tanulók szüleivel negyedévenkénti személyes találkozó

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és
működéséért az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető felelős.
Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv
tartalmazza, így biztosított annak nyilvánossága.
Az eseti ellenőrzések folytatásáról az i intézményvezető dönt.

4.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének területei:
o tanítási órák
o tanórán kívüli foglalkozások

4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
o intézményvezető
o intézményvezető helyettes
o tagintézmény-vezetők
o munkaközösség-vezetők

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető helyettes, tagintézmény-vezetők munkáját. Ennek fő módszere: a beszámoltatás.
Az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból adódóan saját területükön végzik.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál –
összefüggésben a munkaközösség tevékenységével – végzik.
Az ellenőrzés tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt.

4.4. Az ellenőrzés módszerei:
o tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása
o írásos dokumentumok vizsgálata (témazárók, dolgozatok)
o gyermek- és tanulói munkák vizsgálata.
o beszámoltatás szóban, írásban.

4.5. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal
o egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.
o Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával –
nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás
rendje

A nevelőtestület a Kntv-ben meghatározott, valamint a EMMI rendeletben rögzített döntési jogkörét fenntartja, döntési jogkört nem ruház át.
Kivétel: a tanulók fegyelmi ügyeiben a döntési jogkört az esetenként megválasztandó fegyelmi
bizottságra ruházza át.

6. Külső kapcsolatok rendszere
Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli.

Az intézményvezető -helyettes, a tagintézmény-vezető, a vezetői munkamegosztás szerint, ill. eseti megbízás alapján tart kapcsolatot a külső szervekkel.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
o a helyi önkormányzatokkal
o a gyermekjóléti szolgálattal
o a művelődési házakkal
o a Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézettel
o a Pedagógiai szakszolgálattal
o gyógypedagógiai és módszertani központtal
o a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal
o az általános- és középiskolákkal
o alapfokú művészeti iskolával
o az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával

 


7. Intézményi külső kapcsolatok rendszere

Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 40. §. alapján az önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatot hoztak létre. A gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez.
Az intézmény közreműködik a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, az eredményesség érdekében szoros kapcsolatot épít ki a gyermekjóléti szolgálattal.

Az intézmény közreműködik a gyermek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében.
Ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Ha a nevelési-oktatási intézmény a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszűntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.
Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős / osztályfőnökök munkájához szükséges feltételekről.

A gyermekek szüleit, a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó felelős személyről, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősről valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítheti az intézmény pedagógusainak
gyermek- é ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai:
o A gyermekeket, tanulókat felkeresve tájékoztatást ad arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
o A pedagógusok, a szülők, gyermekek, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél, tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a gyermek, a tanuló családi környezetét.
o Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
o A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.
o A gyermekek, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.
o A gyermekek, a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé- teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, ill. telefonszámát.
o Tájékoztatást nyújt a gyermekek, a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

A nevelési-oktatási intézménynek kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, ill. a gyógyult szenvedélybetegek beilleszkedésének elősegítésére.
A nevelési-oktatási intézményben, továbbá az intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

A nevelési-oktatási intézmény területén és a bejárat 5 m-es körzetében a dohányzás szigorúan
tilos

8. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal

Az iskola együttműködve a szakszolgálattal továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással
segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez.

9. Kapcsolat az egészségügyi ellátás szerveivel
A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a gyermekek, a tanulók egészségének megóvásáról.
Az intézmény feladata: biztosítani a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. E feladatok végrehajtásában működik közre az iskola-egészségügyi ellátás, melyről a Népjóléti Miniszter 26/1977. (IX. 3.) rendelete rendelkezik.
Az egészségügyi feladatok ellátásában részt vesz:
o iskolaorvos
o szakorvos
o védőnő
A szűrővizsgálatok üzemezését az éves feladatterv tartalmazza. Idejére az intézmény – szükség esetén - nevelői felügyeletet biztosít.


Az intézményben, annak helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.


IV. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakaszai


1.1. Alapfokú nevelés oktatás
A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban annak a naptári évnek augusztus 31. napjáig, amelyben betölti a 6. életévét, legkésőbb az azt követő évben, tankötelessé válik.
Szakértői Bizottság javaslatára további egy évet maradhat óvodában, és azt követően válik tankötelessé.

A szülő kérelmére a kormányhivatal engedélyezheti a gyermek tankötelezettségének teljesítését 6 éves kor előtt is, ha a Szakértői Bizottság ezt javasolja.
A tankötelezettség a tanuló a 16. életévének betöltéséig tart. A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd- továbbá más fogyatékos tanuló esetében a 23. életévéig.
Az iskola vezetője dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda szakvéleménye, a nevelési tanácsadó, továbbá a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.
Az iskola vezetője dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról a nevelőtestület, ill. a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.
A beiratkozás időpontját az iskolavezetője a tagintézmény vezetője – hirdetőn – közli a tankötelessé váló gyermekek szüleivel.
A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
A tankötelezettség az általános iskolában, az 5. évfolyamtól kezdődően gimnáziumban is teljesíthető.
A tanév rendjét az oktatási miniszter rendeletben határozza meg (tanítási napok, tanítás nélküli munkanapok száma).
A tanítás nélküli munkanapok felhasználását az éves feladatterv tartalmazza.


2. A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

2.1. Nyitva tartási idő szorgalmi időben

Az intézmény épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig Homokszentgyörgyön 7 óra 30 perctől, Ladon 7 óra 20 perctől, Kálmáncsán 7 óra 15 perctől addig tart nyitva, amíg az intézményben pedagógus által felügyelt foglalkozások vannak, de legalább 16 óráig.

o Az intézményben tartózkodó gyermekek felügyeletét az intézmény nyitástól zárásig biztosítja.

o Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük.

Az autóbusszal utazó tanulók intézménybe érkezését – amennyiben a busz menetrend szerint érkezik – az egyik ügyeletes nevelő köteles figyelemmel kísérni. A megállóban várja a gyermekek, tanulók érkezését, átkíséri őket a fűúton az intézményig.

2.2. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani.

2.3. Rendezvények esetén a nyitvatartásra valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt.

2.4. A tanítás kezdete
Minden intézményegységben egységesen 8 óra.
A tanórák 45 percesek.
A tanórák közötti szünetek időtartamát, a csengetés rendjét, munkarendjét a házirend tartalmazza.

2.5. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére hagyhatja el, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezető -helyettes engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra osztályfőnöke vagy az intézményvezető, tagintézmény-vezető engedélyével távozhat.


2.7. A tanítási idő végén a tanulók csoportosan, ill. egyénileg távoznak az iskolából. Az utcán kötelesek fegyelmezetten viselkedni, betartani a gyalogos, ill. a kerékpáros közlekedés szabályait.

2.8. Az étkezés rendjét a házirend szabályozza.

2.9. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A szorgalmi időszakban , a jogviszonyban nem álló személyek csak rendkívüli esetben (pl.: gyermekbaleset, rosszullét, stb.), vagy előre egyeztetett időpontban léphetnek be az intézmény területére. Tanítási idő alatt a tantermekben, valamint az iskola tantermek előtti folyosóin csak az iskola dolgozói, a tanulók, illetve azok tartózkodhatnak, akik az intézmény vezetőjétől erre külön engedélyt kaptak.

A gyermekeiket kísérő, illetve váró szülők Homokszentgyörgyön az iskola főbejáratánál, az udvaron tartózkodhatnak., Ladon az iskola folyosóján, Kálmáncsán az iskola folyosóján tartózkodhatnak.
17.00 óra után az épületben csak a technikai dolgozók tartózkodhatnak, illetve azok a tanulók, akik zeneórán vagy sportfoglalkozáson vesznek részt.
o Ezen foglalkozások ideje alatt minden felelősség a foglalkozást vezető pedagógust terheli. A foglalkozások végeztével a szülők bejöhetnek gyermekeikért a fent említett rend szerint.
o Az iskola területén termet bérlők a gazdasági vezetővel és a tagintézmény-vezetőkkel/igazgatóhelyettessel történő egyeztetés után, a bérlés időpontjában tartózkodhatnak az iskola területén.


Hivatalos ügyek intézése az intézmény titkárságán történik 8 órától 16 óráig.
Az intézmény területére belépő szülőket, ill. látogatókat az intézmény dolgozói kötelesek fogadni, számukra a szükséges információt megadni.

2.10. Az intézmény azokon a napokon, amikor a nevelő-oktató munka szünetel, ügyeleti rend
szerint tart nyitva.
Az intézmény ügyeleti rendjét az intézményvezető határozza meg.

2.11. A vezetők benntartózkodása

Az iskola nyitvatartási ideje alatt a vezetők, tagintézmény-vezetők intézményben való
benntartózkodásának rendje:

Hétfő – péntek 7.30-16.00 óráig

A 16 órakor a távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény rendjéért, melyet az adott pedagógus tudomására kell hozni.


3. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje

Közalkalmazottak

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola vezetője alkalmazza.
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény és ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák.
Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítő más közalkalmazott.

Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri kötelezettség alapján végzik.

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját.

Az alkalmazotti közösségek jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívást kap.

Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget.
Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét – megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja ez együttműködést.

A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.


A nevelőtestület
A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestület kötelezettségei, feladatai és jogai
A nevelőtestület kötelezettségeit a KNtv 70. § tartalmazza
A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményt érintő valamennyi ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

Nevelőtestületi feladatok konkrét felsorolása

• a pedagógiai program elfogadása
• az SZMSZ és a Házirend elfogadása
• a tanév munkatervének jóváhagyása
• átfogó értékelések és beszámolók elfogadása
• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
• a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás
• az intézményvezetői programok szakmai véleményezése
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
• a diákönkormányzat működésének jóváhagyása
• saját feladatainak és jogainak részleges átruházása
A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a tanév során, amelyek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

A tanév rendes értekezletei az alábbiak:
• alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet
• félévi és év végi osztályozó értekezlet
• félévzáró értekezlet
• nevelési értekezlet
• tanévzáró értekezlet
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja.

4. Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van.
A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

A nevelőtestületi értekezletek lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában.

Nevelőtestület döntési és véleményezési joga

A törvénymódosítás értelmében a nevelési program, pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásán kívül a házirend elfogadása is a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került.
a) Döntési jogkörök
• Az intézmény hosszabb (távlati) és rövidebb (éves) pedagógiai programjainak kialakítása;
• A PP és mellékletei köznevelési törvény szerinti elfogadása;
• Nevelési program;
• Házirend;
• Bizottságok létrehozása;
• Tanévenként 2 nevelési értekezlet témájának megállapítása;
• A tankönyvtámogatás módjának megállapítása;
• A PP jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz kereset benyújtása;
• A félévenkénti értékelő értekezleteken a félévi érdemjegyektől lényegesen eltérő osztályzat módosítása;

b) Véleménynyilvánítási jogkörök
• Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatban;
• Az intézmény-vezető -helyettesek megbízásával kapcsolatban;
• A tanulók elismerésében és büntetésében;
• A munkaközösségek vezetőinek megbízásában;
• A gyermekönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban
• Éves tantárgyfelosztás és munkaterv


A nevelőtestület feladatainak átruházása, az egyes feladat- és jogkörök átadása
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra.

Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata

A fegyelmi bizottság feladata:
• a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,
• az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.
Tagjai:
• az intézmény vezetője vagy egyik helyettese
• az érintett tanuló osztályfőnöke
• egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus
• egy, a tanuló által felkért pedagógus
• a diákönkormányzat képviselője
• a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
• az érintett tanulót tanító pedagógusok


Az intézmény közalkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó általános szabályok
A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a Köznevelési tv. rögzíti.
A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait az 1992. évi XX. tv. (a Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. tv. (törvény a közalkalmazottak jogállásáról), ill. módosításai szabályozzák.
A munkavégzésre, a munkarendre vonatkozó szabályokat az intézmény SzMSz-e, ill. a névre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.


5. A pedagógusok munkavégzésére vonatkozó általános szabályok
A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény rögzíti.

A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a tanítással lekötött kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A pedagógus napi munkaidejét, munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az intézményvezető -helyettes, a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének, tanórán kívüli beosztásának függvényében.

A napi munka-időbeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az igazgatótanács tagjai, a tagintézmény-vezetői – a fenti alapelvek betartása mellett – javaslatot tehetnek egyéb szempontok, egyéni kérések figyelembe vételére.

A pedagógus köteles
o a tanóra, ill. a foglalkozás kezdete előtt 15 perccel munkavégzésre alkalmas állapotban munkahelyén megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, ill. ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni
o munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkavégzésére vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni
o munkatársaival együttműködni
o munkáját személyesen ellátni (MT. 103. § (1))

A pedagógus munkából való távolmaradását, ill. annak okát lehetőleg előző napon, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, a tagintézmény-vezetőnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen.
A hiányzó pedagógus köteles a helyettesítés anyagát kiírni, a szükséges tankönyveket, munkafüzeteket az intézményvezető -helyettesnek, vagy a helyettesítést végző pedagógusnak leadni, hogy biztosított legyen a tanmenet szerinti előrehaladás.

A pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt a tanmenettől eltérő foglalkozás megtartására, ill. a tanórák elcserélésére. Az óracserét az intézményvezető -helyettes, tagintézmény-vezető koordinálja.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében – hiányzások esetén – lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust a tanóra előtti napon bízzák meg, köteles szakórát tartani, a tanmenet szerint előrehaladni. (Kivétel: idegen nyelv.)

A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezetője adja. (Javaslatot tehet: intézményvezető helyettes, munkaközösség-vezető.)
A megbízás alapelvei:
o rátermettség
o szaktudás
o arányos leterhelés

Az intézmény munkarendjét az órarend, a tanórán kívüli foglalkozások rendje és a Házirend tartalmazza.

A Házirend betartása a gyermekek és a tanulók számára kötelező. Az abban foglaltak betartásáért elsősorban minden tanuló maga, másodsorban a pedagógusok és a szülők felelősek.

A Házirendet az intézményvezető előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott személyek egyetértésével.

6. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

Az intézményben nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkarendjét a törvényi előírások, jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

A munkaköri leírásokat az intézményvezető készíti el, az intézményvezető -helyettes, a tagintézmény-vezető (igazgatótanács). a törvényes munkaidő és a pihenőidő figyelembe vételével javaslatot tesznek a napi munkarend kialakítására, a szabadságok ütemezésére.

Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottai a munkaidő kezdete előtt legalább
o 15 perccel munkavégzésre alkalmas állapotban kötelesek a munkahelyükön megjelenni, munkájukat az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkavégzésére vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni,
o munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkavégzésére vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni
o munkatársaival együttműködni
o munkáját személyesen ellátni (MT. 103. § (1))

Osztályközösség
Az azonos évfolyamba járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tagjai a tanórák többségét az órarend szerint közösen látogatják

Összevont tanulócsoportok az 1-4. évfolyamos tanulók részére alakíthatók ki.
Az osztályközösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége:
o megválasztja az osztály felelőseit,
o küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.

7. Az osztályfőnök hatásköre és feladatai
Osztálya tanulóinak megismerése, a személyiségformáló munka végzése és koordinálása az osztályban tanító nevelők között. Jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.

Az intézmény pedagógiai programjának elvei szerint neveli osztályának tanulóit. Osztályfőnöki óráit megtervezi.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival, észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a munkaközösség eredményes tevékenységét.

Alakítja az osztályközösséget, szervezi a tanulók közösségi tevékenységét, felkészíti tanulóit a közéletiség gyakorlására. Törekszik a demokratikus vezetési stílus megvalósítására.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának megsegítésére.

Szükség esetén látogatja osztálya tanóráit, figyelemmel kíséri a tanulók tanórán kívüli (tanulószobai) tevékenységét. Figyelemmel kíséri az érdemjegyeket az ellenőrző könyvben, ellenőrzi azok aláíratását.

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók tanulmányi előmenetelét segítő személyekkel. (Gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, gyámügyi előadóval, gyermekjóléti szolgálattal).


Osztályszülői értekezleteket tart (tanévenként hármat), amelyekre felkészül. Szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet, vagy az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről.
Fogadóóráján felvilágosítást ad az őt felkereső szülőknek a tanulók tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, osztályozó értekezleten javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti (szükség esetén indokolja).

Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs, ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, statisztikai adatszolgáltatást, a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat.

Saját hatáskörben – indokolt esetben – évi 3 nap távolmaradást engedélyezhet osztálya tanulóinak. Igazolja, összesíti a hiányzásokat. Igazolatlan mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket (felhívás, feljelentés). Probléma esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen köteles családlátogatást végezni.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít. Részt vesz az iskolai hagyományok ápolásában, iskolai, osztályszintű rendezvények szervezésében (kirándulás, klubdélután, megemlékezések, ünnepélyek), melyeken részt vesz.

Figyelemmel kíséri tanulói tanórán és iskolán kívüli tevékenységét, részt vesz azok szervezésében. Biztosítja osztálya diák-önkormányzati szervének működését.

Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Igyekszik tanulóit egészséges életmódra nevelni, mozgósítja őket a sport- és játéktevékenységekben való részvételre. A tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően tájékoztatást ad a káros szenvedélyekről (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer).
Figyelemmel kíséri a tanulók szűrővizsgálatát, a védőoltásokat, iskolafogászati szakrendelésre kíséri tanulóit. Az egészséges életmódra nevelés folyamatába bevonja a védőnőt, illetve az iskolaorvost is.

Amennyiben az osztályfőnök részt vesz az integrációs nevelésben, köteles a HHH-s gyermek fejlesztésében részt venni, ennek dokumentációjában közreműködni, negyedévenként a szülővel személyesen találkozni, e gyermek fejlődéséről beszámolni.

 

8. A létesítmények és helyiségek használati rendje

Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás és a takarékosság szem előtt tartásával kell használni.

Az intézmény minden dolgozója, a gyermekek és a tanulók, ill. alkalmi használók felelősek:
o Az átadott vagyon védelméért, állagának megőrzéséért.
o Az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért.
o Az energiafelhasználással való takarékoskodásért.
o A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
o Az általános viselkedési normák, szabályok betartásáért.

A gyermekek, tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelete
mellett használhatják.

16 óra után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében, ill. engedéllyel tartózkodhat az iskolában.
A tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokon (szakkör, sportfoglalkozás) való részvétel alóli felmentést a szülő kéri az ellenőrző könyvbe történő bejegyzés útján,/az év eleji iskolai igényfelméréskor, melyet az osztályfőnök hagy jóvá.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével – átvételi elismervény ellenében – lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott helyiségeket zárni kell.

Az intézményvezetői irodában, a nevelői szobában valamint a titkárság helyiségében az iskolai ügyek intézése történik. A helyiségekbe a tanulók csak engedéllyel, ill. felszólításra léphetnek be.

Az iskola tantermeiben, a szaktantermekben délelőtt- délután is tanítási órákat tartunk. Délután a tantermekben tanórán kívüli foglalkozások vannak osztályszintű rendezvények tarthatók, ill. fejlesztésre, felzárkóztatásra, hitoktatásra, zeneiskolai oktatásra vehetők igénybe.
A tanulók kötelesek a tanterem berendezési tárgyait, a bútorokat, az informatikai eszközöket megóvni, rendeltetésszerűen használni.
Az osztályfőnökök és a tanulók felelősek a tantermek esztétikus dekorációjának elkészítéséért.

A nevelői szobát a pedagógusok egész nap igénybe vehetik. Mindenki felelős íróasztalának, ill. a nevelői szobában elhelyezett tárgyainak rendjéért, ill. a dolgozatok, témazárók 1 évig történő megőrzéséért. A nevelői szobában tanulók nem tartózkodhatnak. Az intézmény egész területén, és a bejárattól 5 m-es körzetben dohányzás tilos.

A testnevelői szobát a testnevelést tanítók rendeltetésszerűen használják, felelősek a helyiség valamint az ott tárolt eszközök, sportszerek, sportruházat rendjéért.

Szertárak (fizika, kémia, sportszertár) rendjéért, az ott tárolt szemléltetőeszközök, taneszközök, anyagok rendeltetésszerű használatáért a szaktanárok felelősek. A szertárakat zárva kell tartani.

Az ebédlőben nevelői felügyelettel a tanulók étkeztetése történik (tízórai, ebéd,). Az étkezés rendjét a házirend tartalmazza.

A vizesblokkot az iskola tanulói, dolgozói térítésmentesen használhatják.
Minden használó köteles a vízzel takarékoskodni, használat után a vizet elzárni, a villanyokat leoltani. A vizesblokkot külső igénybevevők az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint használhatják.

A betegszobában az iskolaorvos és a védőnő a tanulók szűrővizsgálatát és védőoltását végezhetik az intézményvezetővel közösen meghatározott időpontban.
A beteg gyermeket el kell különíteni a társaitól – a fertőzés elkerülése érdekében – a betegszobában kell elhelyezni.
Használaton kívüli időben a betegszobát zárva kell tartani.

Az irattárban kell elhelyezni az 5 évnél régebbi iratokat, folyóiratokat. Az irattár rendjéért az adminisztrátor iskolatitkár a felelős.

A raktárban tárolt anyagok, eszközök, szerszámok nyilvántartását a gazdasági dolgozó végzi (bevételezés, kiadás). Nyilvántartása alapján naprakész információval rendelkezik a raktári készletről.

Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A nyitvatartási időt az ajtón kell elhelyezni.

Az intézmény területére gépkocsival behajtani tilos!
A kaput zárva kell tartani. Kivételt képeznek az áruszállító járművek és a szippantó autó, amelyek a hátsó kaput veszik igénybe ill. a helyben szokásos módon hajthatnak be.
Indokolt esetben az intézményvezető, az intézményvezető -helyettes vagy a tagintézmény-vezető adhat engedélyt a behajtásra.

Az intézményhez nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló együttműködési megállapodásban rögzített időben tartózkodhatnak az épület meghatározott részein, helyiségeiben.
Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak.
Kötelesek betartani az intézmény munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.
Kötelesek takarékoskodni az energiával (vízzel, villannyal).
Amennyiben az igénybe vevők, használók az együttműködési megállapodásban foglaltakat nem tartják be, az intézményvezető, a tagintézmény-vezető hatályon kívül helyezheti azt, visszavonhatja az engedélyt.

Az intézmény területén kereskedelmi tevékenység nem folytatható. (kivétel: könyvárusítás).

9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége.
A Magyar Köztársaság címerét az intézmény alapfeladatának ellátására szolgáló helyiségeiben, zászlaját az intézmény udvarán, külső falfelületén látható helyen el kell helyezni.
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a felelősöket az óvoda és az iskola éves munkatervében kell meghatározni.


Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei, megemlékezései
o évnyitó
o megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.)
o nemzeti ünnep (október 23.)
o karácsony
o a magyar kultúra napja
o nemzeti ünnep (március 15.)
o költészet napja
o nemzeti összefogás napja
o tehetségnap
o évzáró, ballagás
o a tagintézmények szokások hagyományos rendezvényei (pl. Márton nap, Arany nap)

Versenyek, szórakoztató rendezvények
o körzeti tanulmányi versenyek
o iskola névadójának tiszteletére rendezett programok ( Arany János- Lad, Könyves Kálmán –Kálmáncsa, I. István- Homokszentgyörgy )
o farsang
o gyermeknap

Osztály és csoport szintű rendezvények
o Mikulás
o nőnap
o anyák napja
o születés- és névnapok
o klubdélutánok

Községi szintű rendezvények
o nemzeti ünnepek (március 15. igény esetén október 23.)
o karácsony

Az intézmény tanulóinak, a gyermekeknek javasolt ünnepi viselete
Lányok: sötét alj vagy nadrág, fehér blúz
Fiúk: sötét nadrág, fehér ing

Az intézmény pedagógusai az alkalomhoz illő öltözetben kötelesek megjelenni az intézmény ünnepélyein.

Az intézmény nem pedagógus dolgozói az intézményegységek ünnepélyein részt vehetnek.

A szülők az intézményegységek hagyományos és kulturális rendezvényein részt vehetnek. Osztályszintű rendezvényekre az osztályfőnök hívhatja meg a szülőket.

10. A gyermek, tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

• A tanuló hiányzását tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.

• A szülő egy nevelési év, tanév folyamán gyermekének három különálló nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az intézmény intézményvezetője, a tagintézmény-vezetők adhatnak.
• Ha az 5. életévét betöltött óvodás gyermek egy nevelési évben hét napnál-, illetve a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál többet mulaszt, igazolatlanul, akkor az intézmény-, illetve tagintézmény vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.

• A tanuló a szülő előzetes engedély kérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

• A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

• 3x1 napig terjedő mulasztás esetén szülői (évente 3x1 nap),igazolással,
• három napon az ennél hosszabb túli mulasztást esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
• A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidőn alatt belül nem igazolja távolmaradását. A tanuló első igazolatlan mulasztásakor az osztályfőnök köteles a szülőt írásban értesíteni.

• A tanórára késve érkező tanulókat a pedagógus beengedi a tanórára, de a naplóba a késés tényét bejegyzi. A késést az osztályfőnöknél igazolni kell. Az igazolatlan késések idejét összeadjuk és amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, akkor azt egy igazolatlan tanórának tekintjük.

Hatósági intézkedés miatti távolmaradás esetén a hatóság által kiállított igazolást kell a tanulónak legkésőbb a következő osztályfőnöki órán leadni osztályfőnöke részére.

11. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
Az önkormányzat rendeletében megállapított étkezési térítési díjak szedése havonta: 6-15. között történik.
A térítési díjat az élelmezésvezető szedi, aki
o kihirdeti a fizetendő összeget, ill.
o ha a fentiektől eltérő időpontban történik a térítési díjak szedése.
Amennyiben a gyermek elköltözik, vagy intézményt vált – megszűnik jogviszonya -, az intézmény illetve a tagintézmény értesíti az élelmezésvezető, aki intézkedik a fennálló tartozás befizetéséről, ill. a túlfizetés visszafizetéséről.

A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A kedvezményezett gyermekek, tanulók névsorát, valamint a kedvezmény mértékét a szülő igazolja az intézménynek és az étkezést biztosító konyha élelmezésvezetőjének.

A közoktatásban gyermekétkeztetést igénybevevők részére – az 1997. évi XXXI. tv. Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdésében a. és b. pontja alapján 50 %-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetés biztosít