Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013_2

2013.09.25

A megvalósítás keretei, eljárásai

Iskolán belüli keretek:
 Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az
 Átlagos gyermek tudjon jól segíteni.
 Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges.
 Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről
 Differenciált, előremutató értékelés, gyakori pozitív megerősítés
 Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése,
 Motiválás.
 Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva.
 A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek,
 Életviteli technikák megismertetése.

A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján:
 Fejlesztés a törvény által biztosított heti óraszámban,
 Egyéni fejlesztési terv alapján,
 Egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában,
 A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe.


c. Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

A tehetséggondozás feladata az iskolán belül a tehetséges tanuló felismerése és optimális fejlődésének segítése, azaz az optimális fejlődés feltételeinek a megteremtése és működtetése.
Ez pedig a tanulók közötti különbségeket figyelembe vevő pedagógiai tervezést és gyakorlatot feltételez.

Tehetséggondozás folyamata


Tevékenység Feladat
1. Tehetségek felismerése - Megfigyelés
- Mérés
- Szűrés
2. Regisztráció - Adatbázis készítése
- Tehetségtérkép készítése
3. Erőforrások számbavétele - Erőforrásleltár készítése:
 Humán
 Infrastrukturális
 Pénzügyi
4. Döntés - Annak eldöntése, hogy a kiemelten tehetséges tanuló eredményes fejlesztése megvalósítható:
 Az iskolában
 Az iskolában külső szereplők bevonásával
 Külső lehetőséget szükséges keresni
- Tehetséggondozó team kialakításáról
- Tehetséggondozás szervezeti kereteiről
- Tehetséggondozó programok készítéséről és/vagy adaptálásáról
5. Tehetséggondozás - Fejlesztés:
• Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén:
• Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek)
• Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés)
• Szociális és állampolgári kompetenciák területén:
Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség
• Önálló tanulás: Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége
- A fejlődés nyomon követése
6. Tehetségek bemutatkozása - Tehetségnap: tehetséggondozásban résztvevő tanulók bemutatkozása
- Szülők, segítő partnerek tájékoztatása

A tehetséggondozás lehetőségei:
 Lassítás/gyorsítás: ez utóbbi a nagyon gyorsan fejlődő tanulók lehetősége, amely általában egy évfolyam átlépését teszi lehetővé.
 Gazdagítás/elmélyítés: lényege, hogy a tehetséges tanulókat nem egyre több ismeret elsajátításával kívánja fejleszteni, hanem minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű tevékenységet igénylő feladatokat kapnak, amelyek tudásuk gazdagítását, elmélyítését, képességeiknek fejlesztését szolgálják
 Tanítás/megtanítás: az értékelési követelményekkel differenciál. A tanítás ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a tanított tartalmakból mindenki annyit és olyan színvonalon sajátít el - a minimális követelményeken túl -, amennyit a motivációi és képességei lehetővé tesznek a rendelkezésre álló idő alatt

A felsorolt stratégiák alkalmazását, mindig az adott időszak kiemelten tehetséges tanulóinak, valamint a feltételrendszer ismeretében határozzuk meg.


A tehetséggondozás formái:
• tanórai differenciálás
• tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben
• hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása
• a versenyzés etikájának megtanítása
• önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön,
• teljesítménymotiváló értékelés
• differenciált feladatok adása
• csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók
• a házi feladatok differenciálása
• kutatómunka, mestermunka
• projektmunka

8. A tanu¬lóknak az intézményi döntési fo¬lyamatban való részvé¬teli jogai gya¬korlásának rendje

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője, vezető-helyettese, tagintézmény-vezetője, az osztályfőnökök és a szaktanárok, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatják.
 Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.
 Intézményvezető-helyettes diákgyűlésen
 A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül.
 Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban folyamatosan tájékoztatják.
 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel

Diákönkormányzat
Célja: Iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. Olyan demokratikusan működő és felépülő gyermekszervezet kialakítása, mely szolgálja a gyermekek érdekvédelmét, demokratikus jogaik gyakorlását. A szabadidő hasznos, sokszínű eltöltésével ápolja az iskolai hagyományokat, erősítse az osztály és iskolai közösséget.
9. A szülő, a tanuló, a pe¬dagógus és az intézmény partnerei kap¬csolattartá¬sának formái

1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálhatnak:

a) Családlátogatás.
Feladata:
- a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.

b) Szülői értekezlet.
Feladata:
- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása
 az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
 az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
 a helyi tanterv követelményeiről,
 az intézmény és a pedagógusok értékelő munkájáról,
 saját gyermekének fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról,
 a gyermek csoportjának munkájáról, neveltségi szintjéről,
 az intézményi és a csoport, vagy az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
• a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézményvezetője , tagintézmény-vezetője felé.


c) Fogadó óra.
Feladata:
- a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy gyermek egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Írásbeli tájékoztató.
Feladata:
- a szülők tájékoztatása a gyermekek fejlődésével, tanulmányaival, szorgalmával vagy magatartásával, összefüggő eseményekről, illetve a különféle intézményi, vagy csoport szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az intézményi munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, tagintézmény-vezetővel, nevelőtestületével.

Az intézmény partnereivel való kap¬csolattartá¬s formái

Partner A kapcsolattartás formái
Fenntartó Járási tankerület vezetőjén keresztül
Tagintézmény telefon, e-mail, személyes találkozó
Járási tankerület vezetője vezetői értekezlet, telefon, e-mail, személyes találkozó, tájékoztatók, szakmai napok
Települési önkormányzat telefon, e-mail, személyes találkozó
Cigány kisebbségi önkormányzat telefon, e-mail, személyes találkozó
Nevelési tanácsadó telefon, e-mail, személyes találkozó
Katolikus egyház
református egyház telefon, e-mail, személyes találkozó
Helyi sportkör személyes találkozó
Német Kisebbségi Önkormányzat telefon, e-mail, személyes találkozó
A járás általános iskolái - Vezetői/ munkaközösségi foglalkozások
- Szakmai napok
- Hospitációs tréningek
- versenyek
IPR programmal dolgozó intézmények - IPR fejlesztőműhely
- hospitációk
Beiskolázási körzetben lévő óvodák - Közös szakmai programok
- Kölcsönös hospitálás
- Óvoda-iskola átmenetet segítő csoport


10. A tanulmá¬nyok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga sza¬bályai

Vizsga:
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításá-hoz, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésé-re vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot
kapott,
23. az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Tanulmányok alatti vizsgát vagy független vizsgabizottság előtt vagy iskolánkban lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.
A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
Kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja.
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézmény biztosít.
Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc.
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.
A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő vizsgázó
o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó (szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján) számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni.
o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok
során alkalmazott segédeszközt használja,
o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
o a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.
o

 

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok
- elnök
- kérdező tanár
- ellenőrző tanár
Az elnök
- felel a szabályok betartásáért,
- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,
- ha kell szavazást rendel el
Kérdező tanár(ok)
- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet
- lehetőség szerint ne csak az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.
Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.
Ellenőrző tanár
- lehetőség szerint szakos tanár
- felel a vizsga szabályszerűségéért

1) Osztályozó vizsga:

Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja
a) a kétszázötven tanítási órát,
b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja tanköteles tanuló esetén a
- harminc órát.
- egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Az Intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

A tanuló köteles gondoskodni a szaktanár által előírt tankönyv(ek), munkafüzete(ek) beszerzéséről, melyekre a vizsga anyaga épül.

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

Írásbeli osztályozó- és javítóvizsga értékelése:

Alsó tagozat felső tagozat

91–100% jeles (5) 90–100% jeles (5)
80-90 % jó (4) 76–89% jó (4)
61–79% közepes (3) 56–75% közepes (3
41–60% elégséges (2) 30–55% elégséges (2)
40%-tól elégtelen (1) 29%-től elégtelen (1)

Vizsgatárgyak részei

Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem írásbeli + szóbeli vizsga
Hon- és népismeret(/ német hon és népismeret) írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv ( német) írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika írásbeli + szóbeli vizsga
Természetismeret írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia írásbeli + szóbeli vizsga
Technika és életvitel írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika gyakorlati vizsga
Testnevelés gyakorlati vizsga
Ének gyakorlati vizsga
Vizuális kultúra gyakorlati vizsga

2) Javítóvizsga:

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.
Kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja.
A tanuló szülője az igazgató engedélye alapján jelen lehet a vizsgánál, de nem zavarhatja azt meg.
A szaktanár az osztályozó, különbözeti és javítóvizsgára kötelezett tanulót a szorgalmi idő végén(legkésőbb június 30-ig) írásban tájékoztatja a vizsga menetéről és arról, hogy milyen anyagrészekből kell vizsgát tennie. A tanuló aláírásával igazolja ennek tudomásulvételét.
A szaktanár egy példányt köteles leadni a tájékoztatóból (tanuló nevével, osztályával, tankönyv/ek címével, leckék számával tól-ig) az igazgatói irodában.
A tanuló köteles gondoskodni a szaktanár által előírt tankönyv(ek), munkafüzete(ek) beszerzéséről ( ha szükséges könyvtári kölcsönzéssel), melyekre a vizsga anyaga épül.

Augusztus hónapban a vizsga előtt 6 órában ellenőrzi és segíti a tanuló felkészülését.

3) Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

4) Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/javító/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.


11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

 Intézményeink a helyi és a beiskolázási körzet településeiről minden jelentkező gyermeket felvesz.
 A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban annak a naptári évnek augusztus 31. napjáig, amelyben betölti a 6. életévét, legkésőbb az azt követő évben, tankötelessé válik.
Szakértői Bizottság javaslatára további egy évet maradhat óvodában, és azt követően válik tankötelessé.
 A szülő kérelmére a kormányhivatal engedélyezheti a gyermek tankötelezettségének teljesítését 6 éves kor előtt is, ha a Szakértői Bizottság ezt javasolja.

1) Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
• a gyermek lakcímkártyáját
• a szülő személyi igazolványát;
• a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt
• a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
• szükség esetén a szakértői bizottság véleményét;

2) A 2-8. osztályba történő fel/ átvételnél be kell mutatni:
• a tanuló lakcímkártyáját
• a szülő személyi igazolványát;
• az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

3) A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az intézmény helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában bizonyítvány bejegyzés alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, ill. tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

4) A nem helyben lakó tanuló felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője dönt.

5) Ha a nem helyben lakó vagy a beiskolázási körzetbe tartozó tanuló jelentkezik, vagy ha az 5-8. évfolyamon tanévvégi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, ill. magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató, tagintézmény-vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a nem helyben lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az intézmény igazgatójának, tagintézmény-vezetőjének, az igazgatóhelyettesének és az osztályfőnökének véleményét figyelembe véve dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait az intézményben. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)


6) Más iskolából kizárt tanulót szülői kérésre akkor veszünk át, ha előtte tájékozódtunk a tanuló volt iskolájában a kizárás okáról és körülményeiről, és az okokat mérlegelve a nevelőtestület úgy dönt, hogy a gyermek és a helyi tanulóközösség szempontjából sem hátrányos az új tanuló fel/átvétele.


12. Az első¬segély-nyúj¬tási alapisme¬retek elsajátí¬tásá¬val kapcsola¬tos iskolai tervek
CÉL: Az elsősegély – nyújtási alapismeretek célja, hogy az iskola minden tanulójával elsajátíttassuk az elsősegélynyújtás elemi ismereteit olyan szinten, hogy életkori sajátosságainak megfelelő esetekben képesek legyenek egyszerű sebek ellátására, vérzések csillapítására.
ÉRINTETT KÖR: tanulók 1-8.o.
FORMA: tanóra és tanórán kívüli tevékenység
TARTALOM: az életkori sajátosságokat figyelembe véve az alábbi táblázatban


Az elsősegély – nyújtási alapismeretek megjelenése a tanítási órákon és tanórán kívül HOMOKSZENTGYÖRGY

Tantárgy
/foglalkozás osztály Tematikai egység Tartalom, beépített ismeretanyag
környezet-
ismeret

 

 

 



1. osztály

 

2. osztály

3. osztály


4. osztály
Évszakok-időjárás-öltözködés

 

Balesetek-veszélyhelyzetek

Mi kerül az asztalra?

 

Megtart, ha megtartod
- mézelő méh
-gyógy-és fűszernövények
a napszúrás, napégés, égési sérülések, rovarcsípés ellátása

a telefonos segélyhívás alapjai
a vízkiszáradás tünetei és „orvoslása”
a konyhai vágott seb ellátása

a méhcsípés ellátása
a mérgezés tüneteinek felismerése
testnevelés


1-4.osztály atlétika

 

úszás horzsolások kezelése magasból esés, lökésből-ütközésből esés ( ficam, húzódás, törés észrevétele)
társ elmerülésének észrevétele


Biológia

 

7. osztály

 

 

 

 

8. osztály
A bőr és a mozgásszervek elsősegélye

 

 


Vérzések és vérzés-csillapítások

 

 


Sebellátás tennivalói
Hőváltozás okozta sérülések
Vegyi anyagok károsító hatása
Mozgásszervi elváltozások és ellátásuk
Mentők értesítése
Vérzések típusai
A vérzésellátás általános szabályai
Külső vérzés – belső vérzés
Vérátömlesztés, vércsoportok
Véradás
Technika, életvitel és gyakorlat

5. osztály

 

 

6. osztály

 

7. osztály

közlekedési ismeretek

 

 

közlekedési ismeretek

 

közlekedési ismeretek
Baleseti helyzetek felismerése
azonnali teendők , a hatóságok értesítésének módja- kommunikáció baleseti helyzetek elemzése
a sérülések, tünetek felismerése
az egyszerűbb elsősegélynyújtás elméletben és gyakorlatban
videók, ábrák, képek elemzése

 

 


Osztályfő-nöki óra

5. osztály

 

 

 

6. osztály
7. osztály

 

 

 

 


8. osztály
egészségvédelem


testi-lelki egészség

szabadidő


GYULA MÉG NEM ADTA LE

felelősségvállalás másokért, önkéntesség


testi-lelki egészség

 


felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Elsősegélynyújtási gyakorlatok

alapvető elsősegélynyújtási ismeretek
lelki tünetek felismerése
a napszúrás, napégés, égési sérülések, rovarcsípés ellátása

teendők egy baleset helyszínén: mentő, tűzoltó, rendőrség értesítésének módja
teendők alkoholmérgezés vagy droghatás gyanúja esetén

Mentőhívás szabályai

A segélynyújtás helyes sorrendje
Oktatófilmek az iskolai elsősegélynyújtás tanításához - internet


K
É
M
I
A

 

7. kémiai kísérletek azonnali tennivalók baleset esetén
laboratóriumi eszközök, vegyszerek tennivalók mérgezés esetén
gyors égés, lassú égés, oxidáció, redukció CO mérgezés megelőzése
tennivalók CO mérgezés esetén
felelős viselkedés tűz esetén

K

É

M

I

A

 

 


8. alkoholok és szerves savak szeszes erjedés veszélyessége, alkoholmérgezés kezelése
egészséges táplálkozás fogyókúrák előnye és veszélyessége
szenvedélybetegségek a dohányzás káros hatásai
a drog hatása a szervezetre, azonnali teendők drogozás gyanúja esetén
levegőszennyezés savas esők káros hatása, védekezés
a napozás káros hatása, védekezés , teendők napszúrás, napleégés esetén
a szmog káros hatása, védekezés, teendők
mész a mészoltás veszélyei, azonnali teendők marás-égés estén
savak, lúgok és a sók biztonságos használata használatuk a háztartásban, azonnali teendők sérülés esetén, védőfelszerelések
fertőtlenítő és fehérítőszerek használatuk, biztonságos hulladékkezelés, teendők a használat során bekövetkezett baleset esetén
permetezés, műtrágyák számítások fontossága, óvintézkedések, védőfelszerelések, teendők a permetezés során bekövetkezett baleset során

tanórán kívüli formák

az iskolaorvossal – védőnővel közösen szervezett foglalkozás az elsősegélynyújtás alapjairól
egészségnapi projektünkben elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása, gyakorlása

 



Az első¬segély-nyúj¬tási alapisme¬retek elsajátí¬tásá¬val kapcsola¬tos iskolai terv
LAD

CÉL: Az elsősegély – nyújtási alapismeretek célja, hogy az iskola minden tanulójával elsajátíttassuk az elsősegélynyújtás elemi ismereteit olyan szinten, hogy életkori sajátosságainak megfelelő esetekben képesek legyenek egyszerű sebek ellátására, vérzések csillapítására
ÉRINTETT KÖR: 1-8.osztály
FORMA: tanóra és tanórán kívüli tevékenység
TARTALOM: az életkori sajátosságokat figyelembe véve az alábbi táblázatban

Az elsősegély – nyújtási alapismeretek megjelenése a tanítási órákon és tanórán kívül
a ladi Arany János Tagintézményben

Tantárgy/foglalkozás Tematikai egység Tartalom
környezetismeret
 1. osztály
 2. osztály

 3. osztály


 4. osztály
- a testem
- legnagyobb kincs az egészség
- legnagyobb kincs az egészség

- növények a környezetünk-ben (mérgező növények)
- sérülések megelőzése
- sérülések felismerése

- horzsolt sérülések ellátása, mentők telefonszáma
teendő mérgezés esetén
Természetismeret
 5. osztály
 6. osztály
Az ember szervezete
Elsősegélynyújtás elemi ismeretei: ájult beteg ellátása, a sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata
Biológia
 7. osztály
 8. osztály
A bőr és a mozgásszervek elsősegélye

 

 


Vérzések és vérzés-csillapítások

 

 


Sebellátás tennivalói
Hőváltozás okozta sérülések
Vegyi anyagok károsító hatása
Mozgásszervi elváltozások és ellátásuk
Mentők értesítése
Vérzések típusai
A vérzésellátás általános szabályai
Külső vérzés – belső vérzés
Vérátömlesztés, vércsoportok
Véradás
Technika, életvitel és gyakorlat
 5. osztály
 6. osztály
 7. osztály
 8. osztály • Balesetek
• Veszélyes anyagok a háztartásban
• Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások • Szúrt, vágott sebek ellátása
• Segítségadás Leégés, napszúrás, kiszáradás, rovarcsípések
Osztályfőnöki óra
 5. osztály
 6. osztály
 7. osztály
 8. osztály
 felelősségvállalás másokért, önkéntesség


 testi-lelki egészség teendők egy baleset helyszínén: mentő, tűzoltó, rendőrség értesítésének módja
teendők alkoholmérgezés vagy droghatás gyanúja esetén
Iskolaorvos, védőnő és ÁNTSZ szakemberének bevonása osztályfőnöki órákon drog prevenció


Az alkohol nyomában


Nikotinstop

Balesetek megelőzése
Elsősegély nyújtási gyakorlatok
Mentőszolgálat bemutatása drogfajták, kábítószerezés veszélyei, drogok elkerülése
alkoholfüggőség, mérgezés, az alkohol elkerülése
okok, következmények, mondj nemet!

osztály tantárgy kerettantervi tartalom beépített ismeretanyag

7. K
É
M
I
A kémiai kísérletek azonnali tennivalók baleset esetén
laboratóriumi eszközök, vegyszerek tennivalók mérgezés esetén
gyors égés, lassú égés, oxidáció, redukció CO mérgezés megelőzése
tennivalók CO mérgezés esetén
felelős viselkedés tűz esetén

8.

K

É

M

I

A alkoholok és szerves savak szeszes erjedés veszélyessége, alkoholmérgezés kezelése
egészséges táplálkozás fogyókúrák előnye és veszélyessége
szenvedélybetegségek a dohányzás káros hatásai
a drog hatása a szervezetre, azonnali teendők drogozás gyanúja esetén
levegőszennyezés savas esők káros hatása, védekezés
a napozás káros hatása, védekezés , teendők napszúrás, napleégés esetén
a szmog káros hatása, védekezés, teendők
mész a mészoltás veszélyei, azonnali teendők marás-égés estén
savak, lúgok és a sók biztonságos használata használatuk a háztartásban, azonnali teendők sérülés esetén, védőfelszerelések
fertőtlenítő és fehérítőszerek használatuk, biztonságos hulladékkezelés, teendők a használat során bekövetkezett baleset esetén
permetezés, műtrágyák számítások fontossága, óvintézkedések, védőfelszerelések, teendők a permetezés során bekövetkezett baleset során

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyi tanterv

13. A választott kerettanterv megnevezése:
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
1. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskolák 1-4. évfolyamai számára
2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskolák 5-8. évfolyamai számára
10. sz. melléklet: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók (1-8. évfolyam )
3. sz. melléklet: 10.5. : A német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettanterve az általános iskolák 1-8. évfolyamai számára