Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013_1

2013.09.25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

 

I. ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
ARANY JÁNOS TAGINTÉZMÉNY
KÖNYVES KÁLMÁN TAGINTÉZMÉNY

 

 

 


2013.

 

 

NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolá¬ban folyó nevelő-oktató munka peda¬gógiai alapel¬vei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
a. Alapelvei:
• Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi
gazdagság
• Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet
• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
• Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség
• Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés
• Felelős döntéshozatal képessége
• Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés
• Felelős állampolgárrá válás
• Nevelés, nevelhetőség
• Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kultúra, kör¬nyezetalakítás
• A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai feladatok megoldása
• Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság
• Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás elve
• Egyenlő bánásmód elve
• Alkalmazható tudás közvetítésének elve
• Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása
• A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése
• Együttműködés és önállósság
• Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás
• Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése
• A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése
• Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakításának elve
• A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inklúziv nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést
• A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra.
• A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

b) Értékei
• Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság
• Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet
• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
• Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség
• Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés
• Felelős döntéshozatal képessége
• Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés
• Felelős állampolgárrá válás segítése
• Nevelés, nevelhetőség
• Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kul¬túra, környezetalakítás
• A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai felada¬tok megoldása
• Felkészülés a jövőre, pályaorientáció és döntés
• Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság,
• Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás
• Egyenlő bánásmód
• Alkalmazható tudás
• Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása
• A köz érdekében önként vállalt munka
• Az egész élten át tartó tanulás képessége
• Együttműködés és önállósság
• Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás
• Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése
• A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése
• Tartalmas és tartós kapcsolatok
• Együttműködés nevelő – oktató munka szereplőivel: a szülőkkel, civil szervezetek¬kel, egyházak képviselőivel

c) Céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Fejlesztési terület, típus Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
Szokások kialakítását célzó módszerek.
- Követelés.
- Gyakoroltatás.
- Segítségadás.
- Ellenőrzés.
- Ösztönzés.
- Értékelés - A tanulói közösség
tevékenységének megszervezése.
- Közös (közelebbi - távolabbi)
célok kitűzése, elfogadtatása.
- Hagyományok, szabályok
kialakítása.
- Követelés.
- Ellenőrzés
- Ösztönzés.
Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés.
- Tények és jelenségek
bemutatása.
- Műalkotások bemutatása.
- A nevelő személyes
példamutatása. - A nevelő részvétele a tanulói
közösség tevékenységében.
- A követendő egyéni és
csoportos minták kiemelése
a közösségi életből.
- Kooperatív technikák
- Projektek
Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés.
- A tanulók önálló elemző
munkája.
- Mentorálás
- Felvilágosítás a betartandó
magatartási normákról.
- Vita.
 Problémamegoldó fórumok
 Minta, példa, példakép állítása
 Példakövetés
Újszerű pedagógiai módszerek alkalmazása
A tanulók aktivitásának, együttműködésének, önállóságának, döntési képességének fejlesztése • Projektmódszer
• Kooperatív tanulás
• Kutatás
• Saját élményű tanulási • Esetelemzés
• Szimulációs játékok
IKT eszközök használata a tanítási órán
Digitális
kompetencia
fejlesztése - Tanári laptop
és interaktív eszköz
használata
- IKT eszközök használata Tanórai felkészülés
A pozitív magatartásra ható módszerek  Felvilágosítás
 Közös szabályalkotás
 Gyakoroltatás  Helyeslés, ösztönzés, bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás
 Felszólítás
 Követelés
A negatív viselkedés kialakulását megakadályozó módszerek  Felügyelet
 Figyelmeztetés
 Kizárás  Tiltás
 Elmarasztalás
 Intés
 Megrovás
A tevékenység megszervezésének módszerei  megbízás
 értékelés
 játékos módszerek
 gyakorlás  követelés
 ellenőrzés
Ösztönzés, motiválás  egyéni fejlesztés, differenciálás
 tevékenységközpontú-ság
 tapasztalati tanulás
 tanulói erősségekre épülő motiváció  árnyalt értékelés
 helyeslés
 biztatás
 elismerés
 dicséret: szóbeli és írásbeli
 osztályozás
 jutalmazás

A sajátos nevelési igényű gyermekek( SNI) oktatása és nevelése
A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával.
Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása  A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása
 Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás.
 Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés
 A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein.
 A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat.
 Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása.
 A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.
 Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei:
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez.
A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetõvé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

d) Eszközei
• Tanári laptopok, és osztálytermenként rögzített, illetve mobil interaktív eszközök
• Projekttervek: mini és hosszabb időt felölelő
• Témahetek évfolyamonként
• Esetleírások
• Integrációs pedagógiai program
• Egyéni fejlesztési tervek

2. A szemé¬lyiségfejlesz¬téssel kap¬csolatos pe¬dagógiai fel¬adatok


• Gyermekeink erkölcsi nevelése.
Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és
meggyőződéssé alakítása.
• Gyermekeink értelmi nevelése
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges
képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés
igényének kialakítása.

• Gyermekeink közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a másság
elfogadásának képességfejlesztése. A társas kapcsolatok fontosságának
tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált
magatartás és kommunikáció elsajátítása.
• Gyermekeink érzelmi (emocionális) nevelése
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
• Gyermekeink akarati nevelése
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására
vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság
kialakítása.
• Gyermekeink állampolgári nevelése,
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az
érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi
közéletben való részvételre. A törvénytisztelet, az együttélés szabályainak
betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az
erőszakmentesség, Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók
megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést.


• Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Feladata: A tanulók ismerjék meg nemzeti ( a szülőhely, a szűkebb környezet)
népi kultúránk értékeit, hagyományait. (német, cigány, horvát),
Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.
• A testi és lelki egészségre nevelés
Feladata:Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.
A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
• Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Feladat:A tanulók személyiségének fejlesztése saját élményű tanuláson keresztül, hogy a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakuljon a tanulókban. Ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás
képességeinek fejlesztése :együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás.
• Fenntarthatóság, környezettudatosság
Feladat:Tanulóink ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő,
kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
• Pályaorientáció
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

• Gazdasági és pénzügyi nevelés
Feladat: a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
• Médiatudatosságra nevelés
Feladat: A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. A tanulókat megismertetjük a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
• A tanulás tanítása
Feladata: Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével..
 A sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

3. A teljes körű egészségfej¬lesztéssel összefüggő feladatok

Cél: ismeretek nyújtásával, tevékenykedtetéssel, szimulációs gyakorlatok, esetelemzések végzésével felkészíteni a tanulókat testi-lelki egészségük megóvására, stressz-kezelési módszerek alkalmazására. Gyermekeink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak.

a. Egészségnevelési feladatok:
Higiénés magatartásra nevelés:
• A személyi higiénére nevelés területei:
 általános testápolás,
 egészséges öltözködés,
 fogápolás,
 serdülőkori higiénés problémák.
• A tisztaság iránti tartós igény kialakítása.
• A környezeti higiénére való nevelés területei:
 a közvetlen környezet, az intézmény higiénéje,
 a lakás, a lakókörnyezet higiénéje,
 a település higiénéje.

Egészséges táplálkozásra nevelés:
• A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése.
• A korszerű táplálkozástechnika megismertetése.
• A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása.
• Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés:
 az étkezések higiéniája,
 az étkezések esztétikája,
 az étkezések társas jellege.
• Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése.

Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:
• A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése.
• A sportolás szükségletté tétele.
• A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése.
• Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése.

Mentálhigiéné, krízis-prevenció:
• Önállóság fejlesztése
• Önismeret fejlesztése
• A társas kultúra fejlesztése
• Stressz –és konfliktuskezelő technikák megismerése
• Konfliktusok felismerési és kezelési képesség fejlesztése
• Érzelemkifejezés kulturált módjainak fejlesztése
• Kudarctűrés képességének fejlesztése
• Stressz kezelési technikák megismerése, gyakorlása
• Ismeretek nyújtásával a tanulók felkészítése:
• arra, hogy képesek legyenek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, konfliktusok kezelésére
Baleset-megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:
• Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére:
 az intézményben,
 a háztartásban,
 a közlekedésben.
b. Elsősegélynyújtási ismeretek adása (egyszerű esetek).
c. Beteggondozási alapismeretek nyújtása.
d. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés.
e. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése.
Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés:
• A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése.
• Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés.
• Ismeretek nyújtásával, negatív példák bemutatásával és elemzésével a tanulók motiválása és segítse a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében
Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:
• Folyamatos, reális önismeretre nevelés.
• A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése.
• Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés.
• Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés.
Családi életre, társsá, szülővé nevelés:
• A nemi szerepvállalásra való felkészítés.
• Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés.
• A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés.
• A családi szerepek megélésére való nevelés.
• Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

b. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához:
o Testnevelésórákon:
Évente két alkalommal – ősszel és tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt)
A mérések a következők:
 alapállóképesség mérés: 12 perces futás
 izomerő mérés: helyből távolugrás páros lábbal
 dinamikus erőállóképesség: hanyattfekvésből felülés
 a hátizmok erőállóképességének mérése: hasonfekvésből törzsemelés, leengedés
 vállövi karizmok erőállóképességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban

A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testtömeg alapján kiszámítja a testtömeg indexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát.
A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök valamint az iskolai védőnő is.
A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat.
• A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait.
• A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje:
 Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik.
 A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra.
 A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania.
 Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező.
 A gyógytestnevelés a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Intézmény szervezésben zajlik.
o Tevékenységi formák a többi tanórán:
- Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is.
- A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat-meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során.
- Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása.
- A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon.
- A testi egészségre nevelést erősítik a helyi tanterv témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, erkölcstan órákon: Ezek:
- egészséges táplálkozás
- dohányzás
- alkohol és drog
- szexualitás, AIDS

A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás).
o Tevékenységi formák tanórán kívül:
 Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően.
 Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.
 A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során.
 Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel.
 A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése.
o Szabadidős programok:
• Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok)
• Az egészségnevelési hónap eseményei november hónapban, ill.egészségnapi projekt szervezése a védőnő támogató tevékenységével

c. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje
A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására.
Az iskolaorvos, fogorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A gyermekek egészségügyi ellátását az orvos, fogorvos és a védőnő az intézményvezetővel, a tagintézmény-vezetőkkel egyeztetett rend szerint végzi.

d. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során:
• Az orvossal, fogorvossal, védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

• Az osztályfőnökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat.
• Az intézmény biztosítja a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálaton való részvételét.
• A testnevelők együttműködnek a sporttal illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával.

• A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása.

4. A közös¬ségfejlesz¬téssel, az iskola sze¬replőinek együttműkö¬désével kap¬csolatos fel¬adatok

A gyermekek személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményeinkben egyrészt a nevelők és a gyermekek közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a gyermeki közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

a. A gyermekközösségek fejlesztésével kapcsolatos nevelési célok, feladatok:

1. oszt.: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. Ismerkedés a Házirenddel.
2. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása.
Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért.
Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése.
3. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata.
Részvétel a falu rendezvényein. Közös programok a szülőkkel /anyák napja, Mikulásváró ünnep stb./.
4. oszt.: A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a falu rendezvényein.
5. oszt.: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása.
Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, kistérségi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel.
6. oszt.: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, a kulturált vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában, részvétel versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál.
7-8. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés.
A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, versenyek, rendezvények, ünnepek/.
Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A falu közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A kulturált vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés megszervezésében, lebonyolításában való részvétel.
A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (szakkör, érdeklődési kör) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység.
A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.
b. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

o A különféle a gyermeki közösségek megszervezése, a közösségfejlesztő tevékenység nevelői irányítása,
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (foglalkozásokhoz, tanórákhoz,
szabadidős tevékenységekhez) kapcsolódó gyermeki közösségek
kialakítása , valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

o A gyermekek életkori, szociális fejlettségének figyelembevételével a gyermeki közösségek fejlesztése.
Feladata: A gyermeki közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig.

o Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A gyermeki közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

o A gyermeki közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata:
- A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos
megszervezése.
- hogy minél több HHH-s gyermeket vonjunk be a közösségi életbe.

o A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A gyermeki közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Tanulók együttműködésével kapcsolatos feladatok:
• osztályközösségek kialakítása közös programokkal: kirándulás, osztálybemutató, közös szabad idős programok szervezése esetenként a szülők bevonásával, részvételével .
• diákönkormányzat tagjainak együttműködését segítő feladatok:
 működési rend, szabályok közös kidolgozása
 feladatmegosztás kialakítása
 felelősségi körök tisztázása

Felnőttek és tanulók együttműködése:
• a DÖK programjának elkészítésében, működési rendjének kidolgozásában, rendelkezésére álló eszközök felhasználásának megtervezésében
• Ügyeleti tevékenységben a házirendben meghatározottak szerint
• A falu életébe való bekapcsolódás: idősek segítése, ünnepekre műsorok összeállítása és bemutatása

Felnőtt szereplők együttműködése:
• Az egy osztályban, évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése a nevelési, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában az alábbi területeken; tervezés, szervezés megvalósítás, értékelés.
• A pedagógusok és a pedagógiai tevékenységet közvetlenül segítők együttműködése a tanulók hatékony, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi területeken:
 Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók – tehetséges, SNI, BTM, HHH – iskolai szűrésében, mérésében, mérések elemzésében, valamint az ezekre épülő fejlesztési célok és feladatok meghatározásában, fejlesztő programok készítésében.
 Egyéni fejlesztést igénylő tanulók szűrésében, fejlesztő programjának elkészítésében

• Pedagógusok együttműködése az integrációs nevelési program eredményes megvalósítása érdekében az alábbi területeken.
 műhelymunka
 értékelő esetmegbeszélések
 problémamegoldó fórumok
 hospitálásra épülő együttműködés

• Együttműködés osztály és/vagy csoportszintű nevelési, tanulási problémák megoldásában: esetmegbeszélés, problémaelemzés és megoldási stratégiák, javaslatok kidolgozásában
• Tagozatok közötti ( alsó-felső) együttműködés az átmenetek megkönnyítése érdekében, melynek formái:
 Kölcsönös hospitálás, a látottak megbeszélése a tanulók szempontjából
 Közös műhelymunka

• Szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése:
 Együttműködés a helyi tanterv kidolgozásában: horizontális és vertikális kapcsolatok feltárásában, a törésmentes egymásra épülés megvalósítása érdekében
 Kooperatív együttműködés az intézményi fejlesztőműhelyek tevékenységében:
 értékelő esetmegbeszélések
 problémamegoldó fórumok
 hospitálások

6. A peda¬gógusok he¬lyi intézmé¬nyi felada¬tai, az osz¬tályfőnöki munka tar¬talma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok helyi intézményi feladatai:
• A nevelős-oktató munkát szabályozó törvények, rendeletek megismerése, alkalmazása.
• Aktív részvétel a pedagógiai program, éves munkaterv kidolgozásában.
• Szakmai ismereteinek, kompetenciáinak folyamatos bővítése belső és külső továbbképzés és önképzés keretében
• Továbbképzéseken megszerzett tudás alkalmazása, átadása az érintett pedagógusoknak.
• A tanulók eredményes és hatékony fejlesztése érdekében:

 a tanulók teljes személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése
együttműködés:
-a családi házzal,
-az adott osztályban tanító tanítókkal, tanárokkal
-a nevelő – oktató munkát segítő más pedagógusokkal: fejlesztő
pedagógus, gyógypedagógus, logopédus
 adott tanulócsoportra vonatkozó tanmenetet készítése, adaptálása
 az adott tanulócsoport fejlettségének, tudásának, tanulási iránti motivációjának és attitűdjének ismeretében foglalkozástervezet / óratervezet készítése
 mérések, méréselemzések, fejlesztési terv(ek) készítése.
 Differenciált tanulásirányítás és tanulásszervezés.
• Képzettségének, felkészültségének megfelelően, a munkaköri leírásban meghatározottak szerint, tanórán kívüli egyéb, a tanulók fejlesztését szolgáló pedagógiai jellegű foglalkozásokat szervezése, vezetése.
• Objektív tájékoztatás adása a szülőknek a tanulók fejlődéséről. Együttműködés a szülőkkel a nevelési-oktatási célok sikeres megvalósítása érdekében
• Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit
• Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja)
• Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét
• Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés
és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát
• Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását
• Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a
tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag
megalapozott


Pedagógusok feladatai a HHH tanulók integrációs pedagógiai programjának megvalósításában:
 A tanulók kiemelt kompetenciáinak fejlesztése:
- Az önálló tanulás kompetenciája
- Kommunikációs képesség
 Fejlesztő programok tervezése, szervezése, megvalósítása
 közösségfejlesztő, közösségépítő programok vezetése
 egészségnevelési, mentálhigiénés programok vezetése
 Mentorálás
 Aktív részvétel a program szerinti műhelymunkákban
 Aktív részvétel a tehetséggondozásban

Az osztályfőnöki munka tartalma

o A tanulók személyiségének fejlesztésére, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka
o A társadalom által elfogadott magatartási szokások, normák kialakítása és gyakoroltatása
o Az osztályközösség fejlesztése
o Pályaorientáció, a pályaválasztás segítése
o Kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályban dolgozó pedagóguskollégákkal, iskolán kívüli segítőkkel

Az osztályfőnök feladatai:
o Az osztályközösség megismerése, fejlesztése, a tanulók közötti viszony alakítása
o Osztályközösség folyamatos formálása, nevelése direkt és indirekt módszerek alkalmazásával
o A tanulók tanítási órán kívüli tevékenységének figyelemmel kísérése
o Ismeretek szintetizálása, mindennapi életben történő alkalmazásának segítése
o Törődés a tanulók aktuális problémáival :
- Pályaismeret, pályaorientáció 5.6.7. osztályokban.
- 8.osztályban a pályaválasztás és ezzel kapcsolatos teendők
( szülőértekezlet, családlátogatás, megbeszélés stb.)
o Havonta a jegyek ellenőrzése az ellenőrzőben
o Mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában
o Értékrend közvetítése, a különböző értékrendek objektív megismertetése
o Személyiségfejlesztés
o A kultúrahasználat megtanítása
o Az osztály feladatainak szervezése: tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében
o A tanulók érdekeinek védelme, képviselete
o Szabadidős programok szervezése, koordinálása: A tanulmányi kirándulás előkészítése, vezetése ( ha kell, kísérőtanár felkérése)
o Kapcsolattartás iskolán belüli (az intézményvezető helyettessel, az osztályfőnöki munkaközösség-vezetővel, a tanulócsoportot tanító pedagógusokkal, fejlesztő pedagógusokkal) és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel (szülők, nevelési tanácsadó, tehetségpontok, szakmai és szakszolgálatok tanácsadóival)
o Gyermekvédelmi munka
o 1. és 5. osztályban családlátogatáson vesz részt, a többi osztályban probléma esetén
o szülői értekezletet tartása évenként legalább három alkalommal (probléma esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze)
o Adminisztráció.
 Haladási napló naprakész vezetése
 Anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése
 Igazolások, esetleges igazolatlan órák regisztrációja
 Igazolatlan hiányzás esetén a szülők tájékoztatása
 havonta a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése
 A magatartás és a szorgalom jegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt
 Javaslat tétel a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére
 Félévi értesítő, anyakönyv és év végi bizonyítványok megírása

o Tervezőmunka: osztályfőnöki foglalkozási terv készítése, mely tartalmazza:
 Osztályközösség jellemzőit (helyzetelemzés)
 Az osztályközösség nevelésére és fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tevékenységformákat, elvárt eredményeket,
 Az osztályfőnöki órák tanmenetét
 Tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket (pl: színházlátogatás)

7. A kiemelt figyelmet igénylő ta¬nulókkal kap¬csolatos pe¬dagógiai tevé¬kenység helyi rendje

a. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek
o A fogyatékosságnak megfelelő tanulási környezet (eszközök, segédeszközök, bútorzat) biztosítása
o A tanulókat helyben lévő gyógypedagógus fejleszti a törvény által előírt időkeretben
o Integrált, differenciált fejlesztés a tanítási órákon
o A tanulók lehetőséget kapnak adott tananyagrész hosszabb idő alatt történő elsajátítására
o A fogyatékosságuknak megfelelő segítségadás, tanulási eszközök biztosítása
o Követelmények megállapítása az SNI –irányelveknek és a sajátos nevelési igénynek megfelelően
o
Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, látássérült, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés küzdő gyermekek, tanulók ellátást.

A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét.
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés-specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével.
Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikák alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszer preferálnak, az Irányelvekkel összhangban.
Adaptációs tevékenység
Mozgássérültek esetén:
• akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,
• személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök
• befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezet
• szükség szerint, indokolt esetben személyi segítő megléte
• a tananyag tartalmának módosítása, csökkentése az értékelés alóli mentesítés abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el
• iskolai fejlesztés szakaszolása megegyezik a NAT képzési szakaszaival
Látássérült tanuló esetén:
• akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,
• személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök
• speciális módszerek a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzési folyamatához: a bőr- és mozgásérzékelés együttese, a hallási – beállítódás, a meglévő látás használatának tanítása, szükség szerint Braille-írás-olvasás
• az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, egyes műveltségi tartalmak, fejlesztendő képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama a tanulók fejlődésének függvénye
• az első évfolyam tananyagának elsajátítása két év alatt is lehetséges, ha a Braille-írás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt indokolt
Hallássérült tanuló esetén:
• a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat
• speciális eszközök biztosítása
• a NAT fejlesztési feladatai az irányadóak, a fejlődési út és mód a tanulók egyéni fejlődésének függvénye, a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez történik a differenciálás, redukálás, az ismert tananyag helyettesítése
Tanulásban akadályozott tanulók esetén:
• a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok
mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz
igazodóan módosul
• az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás
• cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés
• a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása
Beszédfogyatékos tanuló esetén:
• a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet
o a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezető szakasz, az első évfolyam tananyagának két tanévre eloszlik


b. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

A tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Viselkedési zavarok kompenzációjával összefüggő pedagógiai tevékenységek Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

a családlátogatások rendszeresek ( osztályfőnök, gyógypedagógus)
Alsó tagozaton már megkezdődik a szűrővizsgálat a másodlatos tünetek alapján.
Vélemény illetve tapasztalatcsere az óvodákkal az iskolába lépés előtt ( nagycsoport)


Rendszeresség kiépítése (napi- és heti rend otthon és az iskolában

Felnőtt-gyermek kapcsolat erősítése.
Személyes példamutatás.
Alsó tagozaton heti 1-2 óra felzárkóztató foglalkozás, illetve a köznevelési törvény szerint

Célcsoportok megalakulása a kompenzáció érdekében

Stresszhelyzetek kezelése, (felkészítés, feloldás, feldolgozás) egyéni elbeszélgetések.
Feszültségoldó szabadidős tevékenységek szervezése, lehetőség teremtése az együttes élmények megtapasztalására.
A tanulók ismerjék meg egymást, teremtsünk rá kellő lehetőséget tanórán kívül is. Következetesség (betartás, betartatás).
helyes beszédstílus, kommunikáció.
A Házirend alapos megismerése, betartása, betartatása.
Rendezettebb és tisztább környezet kialakítása és ennek óvása.
A helyes viselkedéskultúra iskolán belül és kívül.
A tanulás tanítása. Speciális taneszköztár bővítse.
Homogén és vegyes tanuló csoportok szervezése
Az elvégzendő feladatok számának nehézségének önállósági szintjének egyénre szabása.
Helyiségek biztosítása
(fejlesztő foglalkozásokra).
Speciális tudással rendelkező szakemberek
alkalmazása, biztosítása
(logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus.).

Élő, napi kapcsolat a szakemberekkel.


Szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel (óvoda, szakszolgálat, szakemberek, más
iskolák )

Mentálhigiénés tréningek alkalmazása.
. Osztályfőnöki órák témájának tudatosabb tervezése, végrehajtása.
Iskolán belül több speciálisan is képzett pedagógus alkalmazása
Megfelelő szemléletmód kialakítása.
Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése sok türelemmel. Elfogadás
Házirend megismertetése, egységes és következetes betartása, betartatása.
Célirányos órai és tananyag felosztás, személyre szabott differenciálás.
Hospitálások (óvoda – iskola
középiskola)
.
Egységes követelményrendszer kialakítása, betartása Értékelés differenciálása – Mi az eredmény? ( a tanuló fejlődésének , önmagához való viszonyítása.)
Kudarcérzés oldása.
Sikerélményhez juttatás.

elvárt eredmények


Kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése.
Durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése.
Évismétlők számának csökkenése
Tanulmányi eredmény növekedése.

Rendezettebb, tisztább környezet, igényesség.
Pszichoszomatikus tünetek csökkenése. Továbbtanuláskor való helytállás.

Partneri elégedettség mutatójának növekedése (intézményi, család, stb.).